Ne a tükröt törjük össze!

Senki nem válik agresszívvé egyik napról a másikra - a gyerekek erőszakos viselkedése csak tünet

Az iskolai agresszió csak következménye annak, hogy a gyerekek nem tudják feldolgozni a családi és társadalmi feszültségeket. Ezért nem az erőszakot mutató tükröt kell összetörni, hanem például újra gyermekvédelmi felelősöket kellene alkalmazni az iskolákban - hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyen a közelmúltban ismertté vált iskolai atrocitások lehetséges okait elemezték a szakemberek.

_{2008.04.08 11:37MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A gyerekek erőszakos viselkedése csak tünet, nincs olyan 16 éves gyerek, aki egyik pillanatról a másikra válik agresszívvé - hívták fel a figyelmet a napokban Lamperth Mónika szakminiszter kezdeményezésére tartott háttérbeszélgetésen a szaktárca szociálpolitikai intézetének szakemberei. A gyerekek érzékelik a családi és társadalmi feszültségeket, változásokat, ám segítség nélkül maguk nem tudják feldolgozni és értelmezni azokat. 

A magatartási problémák mindegyike válasz a gyerekeket érő kedvezőtlen és feldolgozatlan hatásokra - mutatott rá az erőszak egyik lehetséges gyökerére Szilvási Léna, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) szakmai vezetője. A szakember szerint a gyerekek fejlődését az elfogadó nevelői bánásmód nagyban segítené, de ez a mai Magyarországon sem a családokban, sem az iskolában, sem pedig az egész társadalomban nem jellemző. 

Nehézséget jelent az is, hogy a fiatalok nem tudják magukat kifejezni, mert erre nem tanították meg őket, ráadásul rossz viselkedési mintákat lesnek el a környezetükből - fűzte hozzá. Bauer Béla ifjúságkutató, az SZMI főosztályvezetője ezzel összefüggésben úgy vélte, a diákok és a tanárok közötti kommunikációt akadályozza, hogy a fiatalok egy része olyan családi háttérből érkezik, ahol az aktív szókincs 300 és 500 szó között van. 

Elmondta, adataik szerint az agresszív gyerekek szülei jellemzően munkanélküliek, így a munkahelyi szocializáció elmaradása is komoly családi hátrány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az agresszió nemcsak fizikai, hanem verbális, tehát "szóbeli" is lehet. Ez utóbbi a magasan képzett szülők gyerekeire jellemző, és hasonló károkat okozhat még az "elit" iskolákban is, mint a testi erőszak. 

Herczog Mária szociológus is úgy véli, hogy az agresszió az elit iskolákban is megjelenik, legfeljebb más formákat ölt. Mint mondta, nemcsak az úgynevezett "nehéz sorsú gyerekek" érintettek az iskolai erőszak megnyilvánulásában, hanem a "magasabb státuszú család" gyerekei is. A jobb iskola jobban maszkírozza magát - jegyezte meg.

Közölte, ezekben az elit iskolákban "általános élmény" a verbális erőszak, a megalázó, kirekesztő bánásmód, egymás szüleinek minősítése vagy akár a pofozás. A szóbeli agresszió súlyos sebeket üthet a gyereken. Az a megjegyzés például, hogy "olyan tróger vagy, mint az apád", olyat üt egy gyereken, amiből nem lehet felállni - figyelmeztetett. Elvárható-e egy gyerektől, hogy szelíd, alkalmazkodó, beilleszkedő legyen, miközben gyerekkora óta azt kapja, hogy vele semmi nincsen rendben - tette fel a kérdést. 

Herczog Mária szerint "tükör", amit a gyerek visszajelez; s abban pontosan megláthatjuk, mire tanítottuk őket a saját mintáinkkal. Ha a felnőttek agresszívek, dühösek, elégedetlenek, erőszakosak, a gyerekek sem fognak másképp viselkedni, a jelenségben éppen ez az ijesztő - tette hozzá. Úgy vélte, ha az iskolában nem jó a hangulat, és a pedagógusok sincsenek egymással jó viszonyban, akkor nincs esély arra, hogy a gyerekek másként viselkedjenek. 

Arra a hírre utalva, ami szerint az egyik, tanárát megütő gyereket kitiltották a kerület összes önkormányzati iskolájából, azt mondta, ez rendkívül rossz példát mutat. A gyerekek ebből azt tanulják meg, hogy ha valakivel baj van, azt ki kell lökni a rendszerből. Véleménye szerint az iskolának azt kellene üzennie: elfogadhatatlan, amit csinálsz, de nézzük meg együtt, hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani.
 
Ezzel összefüggésben ismertették a "helyreállító igazságszolgáltatás" módszerét is, ami egyebek mellett alkalmat nyújt arra, hogy az elkövető megérezze tette súlyát, annak következményét, és aktívan részt vegyen a jóvátételben.

Simonyi Ágnes, az SZMI főigazgatója az iskolai erőszak gyökerei között az elmúlt húsz év "ki nem beszélt" társadalmi problémáit, a társadalom szerkezetének átalakítását említette. Mint mondta, nem csak a média hozza be az erőszakot a mindennapokba; a "hétköznapi erőszakok" ugyanúgy nyomasztják a gyerekeket. A szakemberek egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne olyan ifjúsági kutatásokra, amelyek megvilágítanák az iskolai erőszak társadalmi hátterét. 

Többen arra is figyelmeztettek, hogy a pedagógusok egy része nem kapott megfelelő képzést, ezért nincsenek módszerek a kezükben. Egyetértettek abban is, hogy az iskoláknak gyermekvédelmi felelősökre lenne szükségük, ahogy korábban, 2005 előtt, amikor még kötelező volt ezeknek a szakembereknek az alkalmazása.
 
Herczog Mária agykutatási eredményekre hivatkozva elmondta, ha a gyerek három-hat éves koráig nem kapja meg a szükséges érzelmi élményt, játékot, beszédet, a külvilággal való kapcsolatot, akkor a későbbiekben alig lehet tanítani őt. Ha a tanulási nehézségek okaival nincsenek tisztában, ez feszültséget válthat ki az iskolákban a diák és a tanár között - jegyezte meg. 

A szakemberek szerint azért nem szabad az úgynevezett "jóléti csomagból" kivenni a kora gyerekkori fejlődést segítő programokat, mert azok társadalmi haszna, versenyképességi előnye jobban megtérül, mint a későbbi "beruházásoké".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter