Szakítás: a valóság tagadása nem ér semmit

Így éld túl, ha kidobtak!

Ez talán nem a legfinomabb kifejezés a szakításra, de igen sokan használják. Egyes emberek módszerei valóban a "kidobáshoz" hasonlíthatóak, a partnerük szükségtelen megalázásával. Hogy éljünk túl egy szakítást?

_{2012.02.03 10:15ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Egy párkapcsolat befejezése olykor igazi vízválasztó lehet az ember életében. Óriási változást indíthat el, és mély sebeket ejthet rajtunk. A fájdalom, kétségbeesés, félelem és a frusztráció fenekestül felforgatja az életünket.

Nem kell viszont azt gondolni, hogy tovább élni képtelenség. Fel fogunk épülni, még ha több időt vesz is igénybe. Ha nem is felejtjük el a másikat, néhány lépéssel közelebb kerülünk a szakításból kigyógyuláshoz és megerősödünk. Hogyan segítsünk magunknak továbblépni és ismét "megtanulni élni?"

- A sírás és elsírás nem bűn

Egy szakításnál természetes, hogy az ember maga alatt van, és sírva fakad. Ha jólesik, nyugodtan sírjuk ki magunkat, ez is hozzájárul a gyógyuláshoz. A sírás után megkönnyebbülünk. Másrészt érdemes beszélnünk a problémánkról másokkal, akikben megbízunk és tudjuk, hogy nyugtató hatással vannak ránk. Már az is segít, ha megosztjuk mással a bánatunkat, és nem magunkban őrlődünk.

- Elfogadás

A legnehezebb egy szakítás után elfogadni azt, ami történt. Az ember folyton kapálózna segítségért, hiszen eleinte önmaga számára próbálja tagadni, ami történt, nem hajlandó a valóságot elfogadni. Üresnek, megbántottnak, megalázottnak érzi magát.

Legtöbbször abban reménykedünk, hogy a dolgokat helyre lehet hozni. Ez azonban sokszor nem megy, és szóba sem jön. Jobban tesszük, ha az állapotot elfogadjuk, mint ha egyfolytában egymásnak ellentmondó érzések dúlnak bennünk.

- Tekintsük át, értsük meg a helyzetet és bocsássunk meg

Azután, hogy kisírtuk és kigyászoltuk magunkat, eljön az ideje a dolgok megértésének. Tegyünk egy lépést hátra, és próbáljuk kívülálló szemmel nézni azt, ami történt. Ne hibáztassuk se magunkat, se a volt párunkat.

Legyünk őszinték magunkkal, tekintsük át, mi is történt, és miért. Talán mostmár azt is megértjük, mi volt az oka, hogy a kapcsolat nem működött, és a szakítás jó döntés volt. Majd bocsássunk meg az exünknek és saját magunknak is. Tűzzünk ki új célokat magunk elé.

- Tartsuk a távolságot

Talán kezdetben nehéz, de ahhoz, hogy felépüljünk, érdemesebb tartani a távolságot az exünkkel. Ha már a remény sincs meg, hogy visszakapjuk a másikat, semmi értelme a közelében lenni. Csak saját szenvedésünket hosszabbítjuk meg. Pakoljunk el mindent továbbá, ami rá emlékeztet. Eltehetjük egy dobozba.

- Tanuljunk meg újra élni!

Hagyjuk abba önmagunk sajnáltatását, sanyargatását és kezdjünk el újra élni. Végezzünk olyan tevékenységeket, amiket szeretünk. Csináljunk olyasmit, ami motivál!

Szórakozzunk, találjunk ki új dolgokat, fedezzünk fel új hobbit, szerezzünk új ismeretségeket. Táplálkozzunk egészségesen és mozogjunk - utóbbi önmagában is jó gyógyír, ráadásul még csinos külsőt is ad.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter