Láz, fogyás, sárgaság jelzi rendetlenkedését...

Mit tudhat a páciens a hasnyálmirigyéről?

Kutyanyelv, falevél, kalapács - alakra ezekhez hasonlítják a hasnyálmirigyet azok az orvosok, akiknek "betekintésük van" e szerv működésébe. De vajon mit tudhat róla a páciens?

_{2012.04.27 20:20}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Kutyanyelv, falevél, kalapács - alakra ezekhez hasonlítják a hasnyálmirigyet azok az orvosok, akiknek "betekintésük van" e szerv működésébe. Ők a gasztroenteorológusok, hiszen a hasnyálmirigy az emésztőrendszer fontos, meghatározó része.

De vajon mit tudhat róla a páciens, aki legfeljebb a cukorbetegség kapcsán hall létezéséről, vagy akkor figyel fel rá, ha már nagy a baj, rohamos a fogyás, elviselhetetlen a hasi, hátba sugárzó fájdalom, és sárgaság jelzi rendellenes működését.

Valójában mi is a hasnyálmirigy?

A hasüreg hátsó részében elhelyezkedő aprócska, 10-12 centiméter nagyságú szerv, amelynek kettős szerepe van: enzim- és hormontermelés. Hormonjai a cukor anyagcserét szabályozzák, enzimjei a táplálékkal elfogyasztott fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztésében vesznek részt.

A máj, a hasnyálmirigy és az epehólyag is része az emésztőrendszernek, együttesen biztosítják a szervezet anyagcseréjét. Mintha az utóbbi időben többet és gyakrabban hallanánk erről az amúgy jelentéktelennek tűnő szervünkről. Vajon ennek az az oka, hogy gyakrabban fordul elő valamilyen működési zavara, vagy inkább a felderített esetszám növekedett meg?

A férfiak kétszer többen betegednek meg

A kérdésre leghitelesebb választ a radiológus szakorvos tudja megadni. Puhl Mária radiológus főorvos szerint a modern diagnosztikai berendezések valóban sok új esetet tárnak fel, ugyanis a hasnyálmirigy - bár kevés szó esik róla, és jelentéktelennek tűnő szervünk - sok bajt képes okozni, ha működésében zavar keletkezik.

- Ilyen az akut vagy krónikus gyulladás - hangsúlyozza a főorvos. - Az akut gyulladást 80 százalékban epekő okozza, de a mértéktelen alkoholfogyasztás is szerepet játszik kialakulásában. Talán nem véletlen, hogy a férfiak kétszer többen betegednek meg hasnyálmirigy okozta kórban. A gyulladás kórházi kezelést igényel, mert elhalás vagy bevérzés lehet a velejárója, és az elpusztult szövet helyén ciszta keletkezhet. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hátterében leginkább anyagcserezavar áll, vagy a hasnyálmirigy vezeték fejlődési rendellenessége, esetleg gyulladása.

Onkológusok szerint a hasnyálmirigy-daganat az ötödik leggyakrabban előforduló súlyos kór, ami az 50 és 70 év közötti korosztályt érinti leginkább.

A szakember szerint ez sajnos igaz. A hasnyálmirigy kettős funkciójának megfelelően a daganat is kétféle lehet: vagy az elválasztásért felelős sejtekből indul ki, agresszívan növekedve, és későn okozva tüneteket, vagy a hormontermelő sejtekből kiinduló daganatról beszélünk, ami inzulin-túltermelést okoz, a vércukorszint vagy lezuhan, vagy nagyon magas lesz, szinte lehetetlen beállítani.

A daganatképződés oka nem ismert, sajnos általában későn derül ki, amikor már áttétek is vannak. Ha még nincs áttét, akkor a műtét az egyetlen mód az élet meghosszabbítására.

A magyar tudósok élen járnak a kutatásban

A radiológus nem győzi hangsúlyozni a rendszeres szűrés fontosságát, amelyet évente el kellene végezni. A labor, CT, hasi ultrahang és újabban a 3D technika segítségével szinte pontosan meghatározható a daganat helye és nagysága, ami a műtét és a további terápia szempontjából is döntő jelentőségű.

Fogyás, sárgaság, láz, tartós hasi fájdalom esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ezek a hasnyálmirigy hibás működésére utaló jelek. Újabban egyre többször kerül szóba a hasnyálmirigy-transzplantáció is, ezt leginkább cukorbetegség "szövődményveszélyes" eseteiben alkalmazzák, de a transzplantációval együtt járó immunszupresszió ma még jelentős kockázati tényező a beteg számára.

Kísérletek folynak azzal kapcsolatban, hogy ne az egész hasnyálmirigyet transzplantálják, csak az inzulint termelő sejtjeit. A hasnyálmiriggyel kapcsolatos kutatások nem új keletűek, és a magyar tudósok élen járnak ebben a munkában.

A Szegedi Tudományegyetemen már a 70-es években elkezdődtek azok a kutatások, amelyekre a világ orvostársadalma felfigyelt. Varró Vince és Pap Ákos professzorok indították útjára a programot, majd Takács Tamás és Hajnal Ferenc professzorok folytatták, újabban tanítványuk, a fiatal kutató, Hegyi Péter vesz részt igen intenzíven ebben a munkában.

A magyar hasnyálmirigy-kutatás sikerét mutatja, hogy 2012-től az Európai Hasnyálmirigy Társaság központja öt éven keresztül Szegeden lesz, míg korábban 10 évig Németországban volt.

A közös munka reményt ad arra, hogy a jövőben még többet hallunk, még többet tudunk meg a ma még sok titkot rejtegető emésztőszervi "alkatrészünkről", és a ma még súlyos, gyógyíthatatlan betegségei rövidesen kivédhetők, kezelhetők lesznek.