Mikor együk és mire?

Probiotikumok - valóban jók ezek?

Mivel mindenhol róluk hallani, könnyen gondolhatnánk, hogy az olyan probiotikus ételek, mint a joghurt, vagy az olyan probiotikumokat tartalmazó étrendkiegészítők, mint az acidophilus, legalább olyan nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, mint a C-vitamin.

_{2012.07.03 12:14}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az igazat megvallva, ez így nem igaz. Az ásványi anyagokat és a legtöbb vitamint nem képes a szervezetünk előállítani, így ezt a táplálékkal kell bevinni a szervezetbe – rendszeresen és kellő mennyiségben ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket. Mivel a testünk természetes gyülekezőhelye milliárdnyi „jó” baktériumnak, távol tartva ezzel a „rosszakat”, így nincs szükség a probiotikus termékekből származó további „jó” bacik hozzáadására ahhoz, hogy még jobban érezzük magunkat.

Ez inkább azt jelenti, hogy ha nincs meg a kellő egyensúly, akkor történik a baj. A jóságos baktériumok létfontosságúak a jól működő immunrendszerhez, védnek az egyes fertőzések ellen, az emésztést és a tápanyagok felszívódását is segítik. Miközben egyre többen mesélnek arról, mennyi jót tettek velük a probiotikumokat tartalmazó ételek és kapszulák.

Nem véletlen, hiszen ha valaki már egyszer is tapasztalta az antibiotikumok valamelyik hátrányát – püffedés, görcs, hasmenés – az azért volt, mert a szer nem csak a gonosz betolakodókat öli meg, hanem a bennszülötteket is. Ráadásul a gombák és a paraziták szintén szét tudják bombázni ezt az egyensúlyt.

Számtalan bizonyíték született már arra vonatkozóan, hogy a probiotikumot tartalmazó termékek milyen fontos szerepet játszhatnak rengeteg egészségügyi probléma esetében, beleértve az irritábilis bélszindrómát, a fekélyt vagy a Crohn betegséget, a fogágybetegséget és bőrfertőzést is. Számos tanulmány mutatta ki azt is, hogy a probiotikumok megelőzik vagy csökkentik a nátha, az influenza, húgyúti fertőzés kialakulását illetve hevenységét.

Akkor most egyem, vagy ne?

„Első körben azt kell eldönteni, hogy miért is akarunk probiotikumokat szedni” – mondta Mary Ellen Sanders, a Probiotikumok és Prebiotikumok Nemzetközi Tudományos Egyesületének tagja, a coloradói Dairy and Food Culture Technologies szakembere.

„Ha egyszerűen úgy gondoljuk, hogy jobban érezzük magunkat tőle, vagy jó ötletnek tartjuk, hogy élő mikroorganizmusok is az étrendünk részét képezzék, bármilyen probiotikum megteszi” – mondta a szakértő. „De ha adott egészségügyi problémánk van, mint a tejtermékek iránti intolerancia, vagy éppen antibiotikumot szedünk, netán funkcionális diszpepsziánk, vagy irritábilis bélszindrómánk van, meg kell találnunk a számunkra legjobb készítményt.”

Mindezt úgy, hogy számtalaan termék kapható a piacon, így ez igazán kihívásnak számít. „Nem minden probiotikum egyforma” – mondta Sanders. „Csak mert az egyiknek van egy bizonyos hatása, az nem jelenti azt, hogy ha azt mondjuk, hogy probiotikum, akkor ugyanarról a hatásról beszélhetünk az összes többi esetében is.”

A szakember tanácsa az, hogy tüneteink alapján keressünk egy olyan probiotikum-terméket, ami segíthet az adott egészségügyi problémánkon, és teszteljük egy hónapig. „Ha javult az állapotunk, az maga a siker, ha nem, keressünk másik terméket.”

Tudományos kutatásokra alapozva Sanders és kollégái az alábbiakat ajánlják:
- antibiotikum okozta hasmenésre: Lactobacillus GG, Lactobacillus caseu, Saccharomyces boulardii
- nátha és influenza megelőzésére: Lactobacillus casei, Lactobacillus reuteri, Lactobacillus acidophilus NCFM
- Irritábilis bélszindróma esetén Bifidobacterium infantis
- bélgyulladás kezelése kombinált szert alkalmazzunk: lactobacillus, bifidobacterium, és streptococcus (VSL#3) is legyen benne.
- légúti fertőzések kezelésére: Lactobacillus GG, vagy Lactobacillus acidophilus és Bifobacterium kombó.

A joghurt ismert forrása a „jó” baktériumoknak, mint a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus bulgaricus, Streptococcus thermophilus, és Lactobacillus bifidus.

További ételek, amik tartalmaznak:
- szója szósz, savanyú káposzta, író (vajkészítés mellékterméke), vágott zöldség, tempeh, miso, vagy a doenjang.