Karcsúsító édesítőszerek

Aszpartám-titkok

A jóléti társadalmak egyik alapproblémája az elhízás. A túlsúlyosak egyre nagyobb részét zavarja is súlyfeleslege, szeretne karcsúbbá válni, de ha lehet, úgy, hogy az étkezés, illetve az ízek élvezetéről ne kelljen lemondania.

_{2008.07.23 13:07ideal.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Ezt az ellentmondást ismerték fel az élelmiszeripar agytrösztjei, s amint a kémia fejlődése lehetővé tette, piacra dobták új, mesterséges "karcsúsító" édesítőszereiket, például az aszpartámot... Azzal persze már kevésbé foglalkoztak, hogy az élő szervezetben a kémiai anyagok milyen károkat okoznak, de ha foglalkoztak is, a feltárt problémákat üzleti okok miatt nem verték nagydobra...

Az emberek élelmezése, gyógyszerelése nagy üzlet, ezért nem véletlen, hogy néhány, politikusok által is támogatott multinacionális cég igyekszik uralni az élelmiszer- és a gyógyszeripart. Az aszpartámmal kapcsolatban felreppenő negatív híreket ezért akár a konkurenciaharcnak is be lehet tudni, talán éppen a cukoripar prominens szereplői szeretnék viszszahódítani a mesterséges édesítőszer-gyártóktól a piacot...

Igen ám, csakhogy az emberiség cukorfogyasztása mellett még mindig eltörpül az édesítőszer-fogyasztás, melylyel lényegében csak cukorbetegek, testépítők, fogyókúrázók élnek, illetve - akaratlanul - figyelmetlen vásárlók is, akik nem veszik észre, hogy a kosárba tett szénsavas üdítők, tasakos levesek, gyógyszerek, vitaminok aszpartámmal édesített termékek. De ha jobban körülnézünk a piacon, mégiscsak szembesülhetünk konkurenciaharccal, mely az egyes édesítőszer-gyártók közt dúl vagy dúlt a nyolcvanas évek közepétől.

Az első titok

Az aszpartám, illetve a belőle készített édesítőszerek úgy válhattak piacvezető termékké, hogy a fogyasztók fokozatosan elfordultak az addig vásárolt szacharintól, melynek állítólagos rákkeltő voltáról az aszpartám térhódításának kezdetén elég sok sajtótermék tudósított. Persze a szacharin trónvesztését a kereskedők is segítették, üzleteik polcát a már agyonreklámozott aszpartámos termékekkel telítették, s a régi kedvencnek alig hagytak teret. Nevetséges helyzet, hiszen az aszpartám a szacharinhoz hasonlóan szintetikus édesítőszer, s ha a szacharin rákkeltő, ez elsősorban azért lehetséges, mert az élő szervezet nehezen fogadja be a mesterséges "táplálékot".

- Tudta? A szacharint nem is kell befogadnia, hiszen emésztetlen formában kiürül, ám az aszpartám lebomlik, s emiatt ellenőrizhetetlen változásokat indíthat el a szervezetben. Tehát: bár lehet, hogy a szacharin - összetételénél fogva - serkenthetné a szervezetben a rosszindulatú daganatok kialakulását, ám az aszpartám természeténél fogva meg is teheti ezt. Emiatt a vele kapcsolatban megfogalmazott kritikák ugyan származhatnak egy ma még ismeretlen édesítőszer menedzsmentjétől, ám inkább arról lehet szó, hogy az aszpartám valóban káros az egészségünkre.

A második titok

Az aszpartámüzlet nagyságát jól mutatja, hogy engedélyeztetését követően olyan multinacionális cégóriások kezdték felhasználni, mint a Coca-Cola és a Pepsi-Cola. Ez az édesítőszer remek megoldás az amúgy drasztikusan hizlaló üdítőitalok gyártói számára, hiszen a vegyület jóval édesebb a cukornál - nehéz a kettő ízét egymástól megkülönböztetni -, nem okoz súlygyarapodást, olcsó az előállítása, s még a fogaink sem lyukadnak ki tőle. Nem véletlen, hogy rövid idő alatt az új, karcsú (light) divatvilág alaptermékévé, "alapélelmiszerévé" válhatott. Ám remek ízesítőtulajdonságai ellenére az aszpartám diadalútja az 1965-ös születésétől kezdve mégsem lehetett töretlen, hiszen csak 1980-82-ben kapott megkérdőjelezhetetlenül zöld utat a gyártása, élelmiszer-ipari felhasználása.

Éppen akkor, amikor a sajtó már világszerte hangot adott annak, hogy bizony az emberek elhízásáért, a gyerekek fogainak romlásáért elsősorban a cukor, illetve a cukrozott termékek, édességek a felelősek. 1965-ben a Searle nevű amerikai gyógyszercég egyik kutatója véletlenül fedezte fel az aszpartám édesítő hatását; a szer egy újonnan felfedezett olajmezőével felérő üzleti lehetőséggel kecsegtetett a gyógyszergyár számára. Persze miután bevizsgálták, elemezték a hatásmechanizmusát, úgy tűnt, egészségkárosító mivolta okán kiaknázatlan marad. Ám a nyolcvanas években - politikai segítséggel - a Searle monopolhelyzetbe tudta hozni a termékét, annak ellenére, hogy ez a gyógyszergyár az állandó kártérítési perei miatt - gyógyszermellékhatások - nem igazán volt népszerű. Ám a nagy áttörést a Cola-cégekkel megkötött forgalmazási szerződés, illetve a Monsanto világcég színrelépése hozta el az aszpartám számára.

Ma már a világ legnagyobb, génkezelt élelmiszereket előállító és forgalmazó óriáscége, "az emberiség jótevője" foglalkozik az aszpartám előállításával, s elsősorban nekik, illetve politikai-üzleti kapcsolataiknak köszönhető, hogy napjainkban szinte az összes mesterséges édesítőszer aszpartámból - 40% asparticsav, +50% phenylalanine, +10% methanol - készül. A Monsantóval szemben már sem a környezetvédők, sem a különböző egészségvédő-tudományos intézetek nem mernek fellépni; kritika persze megfogalmazódik, ám ez mit sem ér, hiszen a rák behatárolhatatlan betegség, és ha valakinél kialakul, csak ritkán bizonyítható perdöntően - pl. atombomba, atomkatasztrófa - a kiváltó ok.

A végső titok

Úgy tűnhet, aszpartám-ügyben nehéz állást foglalni, hiszen a gyártó és a termékforgalmazók állítják, hogy veszélytelen anyag. Ezt igazolja, hogy például az EU-ban 1994 óta szabadon forgalmazható. - Fontos! Nagyon sok szervezet figyelmeztet arra, hogy ez egészségkárosító vegyület, ne vásároljunk mesterséges édesítőszereket, illetve kerüljük az ezekkel készített élelmiszerek, gyógyszerek fogyasztását. Látszatra minden rendben van, hiszen a tudatosan élő emberek minden hírtől függetlenül, a józan paraszti eszükre hallgatva kerülik a mesterséges, szintetikus élelmiszereket.

Tudják, vannak bevált természetes édesítőszerek, amit ha mértékkel fogyasztanak, biztos nem válik az egészségük kárára. De számukra is van egy csapda, mégpedig a gyógyszerek, rágógumik, cukorkák, készételek és az üdítők vonatkozásában. A termékeken ugyanis nem tüntetik fel, hogy azok édesítőszerrel készülnek, legfeljebb az E951-es szám utalhat az összetevők felsorolásánál arra, hogy a termék aszpartámot tartalmaz. Mivel pedig ez a szer szabadon forgalmazható, s az íze összekeverhető a cukoréval, ha valaki igazából el szeretné kerülni, csak úgy mentesülhet tőle, ha a kenyerét is maga süti, nem vásárol gyári süteményeket, készételeket, üdítőket, rágógumit, s igyekszik gyógyszereket sem fogyasztani. De hát miért az óvatosság, ha az aszpartám nem veszélyes vegyület?

Sajnos az 2001-ben a bolognai Ramazzini-intézet patkányai belehaltak az aszpartám fogyasztásába; az olasz kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy rákkeltő vegyület. Eredményeik figyelmeztetésként felkerültek a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapjára is, talán azért, mert a globalizált világ vezérei az új, negatív eredmények ellenére sem tiltják be az aszpartám és termékei forgalmazását. Persze az árulkodó jel, hogy hivatalosan az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság már úgy fogalmaz, hogy: "40 mg/testsúlykilogramm megengedhető maximális napi bevitel nem okozhat problémát". Igen, a cián is méreg, de ha kis adagokban fogyasztanánk, talán megszokná a szervezetünk...

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter