Szükségünk van-e annyiféle kozmetikai szerre?

Allergizáló kozmetikumok: a szépségnek ára van

Sokkal többen allergiásak a kozmetikai termékekre, mint ahányan ezt tudják magukról. A tünetek változatosak lehetnek, és sokszor inkább csak kellemetlenek, de nem annyira, hogy az ember orvoshoz forduljon miattuk. Ám a szervezet minden újabb esetet támadásként észlel, és ez hosszú távon egyre súlyosbodó válaszreakciót válthat ki.

_{2008.11.08 14:42}_ideal.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Furcsa ellentmondás: a kozmetikai ipar a szépségünkért, a jó közérzetünkért indul harcba, ám ennek mi magunk leszünk az áldozatai. Az óriási mértékű termelés, a nagy konkurenciaharc ugyanis feltételezi a lehető legolcsóbb alapanyagok használatát. Az állagjavítók, színezékek, oldó- és emulgálószerek, a vivő- és illatanyagok a tömegtemékekben elsősorban szintetikus úton előállított összetevők.

Ráadásul nyomonkövethetetlen, hogy amikor különböző márkákat egymással keverve használunk, milyen kölcsönhatások jönnek létre az alapanyagok között. Így előállhat az a szomorú helyzet, hogy maguk a szépészeti és higiéniai szerek okozzák azokat a rendellenességeket, melyeket majd újabb krémekkel, samponokkal, tusfürdőkkel próbálunk orvosolni.

Csakhogy eközben bőrünkkel teljesen elfeledtetjük, milyen felépítő és lebontó, milyen reparálófolyamatokat kéne elvégeznie. Az eredmény ebben az esetben nem a még szebben ragyogó szépség, hanem az idő előtti öregedés lesz. A legszomorúbb mégis az, hogy az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - felsorolt gyanús összetevők mindegyike megtalálható a legtöbb csecsemőápolási termékben is.

A leggyakrabban használt allergizáló összetevők között az élen jár a Sodium Laureth Sulfat, bár nem mondható egészségesebbnek a Sodium Lauryl Sulfate sem. Aki jól megnézi a címkéket, láthatja, hogy ezek nélkül nem készül sampon, tusfürdő vagy fogkrém…

Egészen kis mennyiségben talán valóban nem lenne gond, azonban bőrünk rengetegszer találkozik velük, napjában többször is. Meggyengítik a bőr védelmi rendszerét, a bőr egyensúlyát megbontják. A másik kétes értékű összetevő, ami szinte minden termékben szerepel, a propilénglükol. Ásványi olaj, mely elnevezés jól hangzik, valójában azonban ipari felhasználású termékekre vonatkozik: a propilénglükol fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálható, mint a fagyásgátló szerekben.

Állítólagos hidratálóhatása miatt használják a kozmetikumokban, de ennek mechanizmusa valójában a bőr lezárásával történik. A propilénglükol nem hagyja távozni a bőrből a vizet, ezzel azonban tönkreteszi annak anyagcseréjét.

Tovább nézegetve a címkéket, glicerinből sosem elég. Pedig valójában sok is. Rengeteget kenünk magunkra – és nem növényi eredetűt, hanem szintetikusat! -, szintén vízmegkötő hatása miatt, ám ez csak az egészen ki mennyiségre igaz. Túladagolva ugyanis a glicerin magához szívja a vizet a bőr mélyrétegeiből, így a felszínt megérintve ugyan kellemes tapintásúnak érezhetjük bőrünket, a mélyén azonban szó szerint szomjan halnak a sejtek.

Ha a glicerin az első három összetevő között szerepel – márpedig szinte mindig benne van az első háromban –, akkor számíthatunk arra, hogy bőrünk újra meg újra kiszárad, és egyre több krémet használva sem érünk el jó eredményt. Az egyik legalattomosabb összetevő a kémialilag módosított pakura, szebben nevezve paraffin, esetleg ásványi olaj (mineral oil). Filléres alapanyag, mivel a pakurát már gépzsírként sem tudja hasznosítani az ipar. Ám kifehérítve és szagtalanítva krémalapanyag lehet belőle.

Persze a kőolaj természetes anyag, a kérdés csak az, ki szeretné kőolajszármazékkal kenni a bőrét? Talán az illatanyagokról (parfümökről) a legnehezebb elhinni, hogy károsak lehetnek. Pedig így van, hisz közük nincs a természetességhez, így nagyon gyakran okoznak túlérzékenységet és napfény hatására bőrelszíneződéseket. Mesterségesen előállított kombinációk, nem éppen bőrbarát anyagokból.

A kozmetikai ipar azzal érvel, hogy csak egészen kis mennyiségekről van szó. Ám, ha azt vesszük, hogy minden, amit a bőrünkre kenünk-szórunk-permetezünk, illatosított, nem lehetünk olyan biztosak a védettségben.

Lehetséges káros hatások

az alkalmazás helyén irritatív vagy allergiás bőrgyulladást, ekcémát, fototoxikus – ha a felkent anyag megsokszorozza az UV-hatást - és csalánkiütést okozhatnak. A kozmetikumokra kialakuló allergia azonban lehet ennél kevésbé nyilvánvaló is, amikor a bőrbe beszivárgott anyagok a szervezeten belül okoznak toxikus hatást. Ettől kezdve kiszámíthatatlan, hogy az allergia milyen formát ölt – ideges reakciókat vagy szervi panaszokat vált-e ki.

Fontos megemlíteni a tartósító-, illetve fertőtlenítőszereket. Ezek használata tulajdonképpen kötelező, ha valaki a termékét piacra akarja bocsátani, vagyis még a natúr termékek, sőt egyes biotermékek is tartalmazzák ezeket a barátságtalan szereket. Ilyenek például a parabenek, melyeknek több változata ismert. A lényeg, hogy az elnevezésben szerepel a paraben szó. Káros összetevőként szokták még említeni a linaloolt, a citronellolt, a lanolint, a Kathon-CG-t, az alumíniumsókat…

A sort még hosszan lehetne folytatni, azonban talán fontosabb kérdés, hogyan kerülhetők el a kozmetikai allergének. A tudatos vásárló kénytelen kiképezni magát az interneten keresztül, hogy azután átolvasson minden címkét. Egyes összetevőket különösen nehéz lesz kikerülni – a bioboltok nyújthatnak alternatívákat. Ám a fertőtlenítőszereket és a tartósítószereket a biotermékekben is kötelező alkalmazni, így nehéz eldönteni, mit válasszunk.

Azt azonban érdemes átgondolni, szükségünk van-e annyiféle kozmetikai szerre, amennyit használunk? Hajlamosak vagyunk lebecsülni a tiszta víz hatását, illetve bőrünk természetes védekező vagy regenerálóképességét. Legalább néha érdemes szusszanásnyi szünetet hagyni a bőrnek, hogy – szó szerint – fellélegezhessen.