Új vírusok, több betegség!

Nem írtja, segíti az ember a szúnyogot

A globális felmelegedés által okozott vízhiányhoz alkalmazkodva az emberek akaratlanul is segítik a dengue-lázat terjesztő szúnyog eljutását Ausztrália további területeire, áll egy kedden megjelent tanulmányban.

_{2009.01.29 16:39}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Amikor az emberek a klímaváltozás miatt az egyre jobban kiszáradó területeken próbálnak vizet tárolni, tökéletes élőhelyeket hoznak létre a potenciálisan halálos fertőzést okozó rovarok számára, olvasható a tanulmányban.

Az egykor kizárólag Afrikában előforduló Aedes aegypti olyan vírusok gazdaállata is, mint a sárgaláz, vagy a fájdalmas ízületi gyulladást okozó chikungunya, a szúnyogfaj ma már mindenütt megtalálható a trópusokon. Közeli rokona, az Aedes albopictus ugyanazokat a betegségeket terjeszti, ezt a fajt a legutóbbi időkben már Dél-Európában is megtalálták, mivel új élőhelyet talált a melegebb éghajlaton. Az A. aegypti először a XIX. században bukkant fel Ausztráliában. Az 1960-as évekre a kiirtására való törekedés nyomán élőhelye a kontinens északkeleti államára, Queenslandre korlátozódott.

Mivel aggódtak a klímaváltozásnak a szúnyogfajra gyakorolt hatása miatt, a Melbourne-i Egyetem kutatója, Michael Kearney egy tudóscsoporttal együttműködve kifejlesztett egy számítógépes modellt, amellyel szimulálják a szúnyog lehetséges terjedését. Két élőhelyet vizsgáltak, egy 3600 literes víztartályt és egy húszliteres vödröt különböző hőmérsékleti viszonyok között, egyszer csaknem teljes árnyékban, majd sok napsütéssel. Az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése magában még nem terjesztette ki azt a területet, ahol a szúnyogok képesek élni, ám amikor az emberi viselkedés által kiváltott klímaváltozást is figyelembe vették, hirtelen megsokszorozódott a veszély.

„Sok ausztrál városban csökkent a csapadék mennyisége a klímaváltozás miatt, így a háztartásokban és máshol is egyre több vizet tárolnak” – magyarázta Kerney egy sajtóközleményben.

Az ilyen nyitott tárolókban található állóvíz ideális helyet jelent a szúnyogoknak, hogy lerakják petéiket, ez a szúnyogok életciklusának legsérülékenyebb része. Ha a körülmények túl hűvösek vagy szárazak, a petékből nem fejlődnek lárvák.

„A klímaváltozás emberi alkalmazkodás által kiváltott közvetett hatása drámaian megnövelheti a szúnyogok elterjedési területét a jelenlegihez képest” – magyarázta Kearney.

A Brit Ökológiai Társaság Functional Ecology című folyóiratában megjelent tanulmány azt is figyelembe vette, mennyire képesek a szúnyogok alkalmazkodni, ezt a korábbi modelleknél nem vették tekintetbe. A korábban muslicákon és más rovarokon végzett vizsgálatok alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az A. aegypti a természetes kiválasztódás segítségével alkalmazkodik és így terjed olyan területekre, ahol ma még nem tudna életben maradni.

„Az evolúció folyamatosan zajlik az élővilágban és nagyon gyors tud lenni, gyakran néhány generációnyi idő alatt képes befolyásolni más populációk alkalmazkodását” – mondta el Ary Hoffmann, a Melbourne-i Egyetem genetika professzora, a tanulmány társszerzője.

„Az eredmények azt mutatják, hogy az evolúció jelentős szerepet játszhat a fajok elterjedésének klímaváltozás miatti módosulásában.”

A tanulmányban javasolták, hogy a legveszélyeztetettebb területeken vízhigiénés oktató programokat vezessenek be.

A vezető tudósokat tömörítő ENSZ Klímaváltozással kapcsolatos Kormányközi Bizottsága 2007-ben egy úttörő jelentésében arra figyelmezetett, hogy a klímaváltozás elősegítheti a szúnyogok által terjesztett betegségek, főként a malária és a dengue terjedését.