A megelőzés és az időablak fontossága

A stroke a harmadik vezető halálok

Az agyi érkatasztrófa a rák és a szívbetegségek után a harmadik vezető halálok, mi több, a leggyakoribb tartós mozgáskorlátozottságot okozó betegség.

_{2009.04.24 10:46}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A szomorú tényre Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Stroke Társaság vezetőségi tagja hívta fel a figyelmet. A főorvos abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a társaság kampányt folytat, amellyel fel akarja hívni a lakosság figyelmét a betegség tüneteire, és arra, hogy az agyi érkatasztrófa esetében minden perc számít.

- A stroke kifejezés ütést, csapást jelent. Az esetek négyötödében az agy bizonyos területe nem kap elegendő vért, mivel valamelyik eret vérrög zárja el, de okozhatja a tüneteket az átáramló vér mennyiségének csökkenése is. A megmaradó egyötödben vérzés alakul ki, amely az agyszövetet roncsolja - magyarázta Káposzta Zoltán. Az országban évente 40-50 ezerre tehető az új stroke-esetek száma, 18 ezren hunynak el agyi érkatasztrófa következtében.

- Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az agyi érkatasztrófa egyre kevésbé az időskorúak betegsége. Különösen aggasztó a helyzet Magyarországon, ahol az 55 év alattiak stroke-rizikója a nyugat-európai átlag 4-6-szorosa, vagyis a fiatalabb, aktív népesség érintettsége is viszonylag nagy - mutatott rá a főorvos, hozzátéve: a szakembereknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy felhívják a társadalom figyelmét a veszélyekre, hátha a potenciális betegek elgondolkodnak, és idejekorán orvoshoz fordulnak. Amennyiben pedig megtörtént a baj, a tünetek ismeretében a hozzátartozók azonnal segítséget kérnek.

- A legnagyobb erőfeszítést a betegség megelőzésére kell fordítani. Segíti ezt, hogy ismeretesek azok a betegségek, amelyek az agyi érkatasztrófára hajlamosítanak. Ilyen a hipertónia, a cukorbaj, a magas koleszterinszint, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás. Ezek mind befolyásolható kockázati tényezők, ily módon csökkenteni lehet az agyi érkatasztrófa veszélyét - emelte ki Káposzta Zoltán. Mint megjegyezte, elgondolkodtató, hogy míg a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen, a közvélemény nincs tudatában a "néma gyilkosnak" nevezett hipertónia valós veszélyének, amelyet az emberek jelentős része nem tart komoly egészségügyi problémának.

Érthetően kell kommunikálni a tüneteket

- A stroke rizikóját persze sohasem lehet nullára csökkenteni, hiszen genetikai tényezők határozzák meg az érfal szerkezetét. Így ha valakinek a felmenői között gyakran fordult elő agyi érbetegség, az nagy valószínűséggel olyan géneket örökölt, amelyek az átlagosnál gyengébb érfalat eredményeznek. Nem befolyásolható rizikófaktor az életkor sem, amelynek előrehaladtával csökken az érfal rugalmassága, ezáltal szintén növekszik az agyi érkatasztrófa kockázata - taglalta a neurológus.

Aláhúzta, hogy amennyiben nem sikerült megelőzni stroke-ot, fontos érthetően kommunikálni, hogy milyen tünetek utalnak akut agyi vérellátási zavarra. Ezek közé tartozik a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, zsibbadás vagy bénulás. Felléphet beszédzavar, amely megnyilvánulhat a beszéd megértésének problémáiban, illetve a szóformálás nehezítettségében. Esetleg hirtelen látászavar léphet fel: kettős látás, a látótér részleges kiesése, látásvesztés. Ilyen tünet lehet a hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés vagy a memóriazavar is.

- Nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb kórházba kerüljön, mégpedig egy stroke-központba, amely az agyi érkatasztrófa összes fajtájának az ellátására szakosodott - hangsúlyozta.

Minden másodperc számít

Káposzta Zoltán figyelmeztetett az időablak fontosságára is, ugyanis ha az agyi vérkeringési zavar hátterében vérrög áll, lehetőség van úgynevezett trombolízisre (vérrögoldásra). Amennyiben ez időben, 3-4,5 órán belül megtörténik, remény van olyan mértékben minimalizálni az agykárosodást, hogy a beteg maradandó tünetek nélkül meggyógyulhat. Ám az időablakon belül is számít minden perc, tekintettel arra, hogy az agyszövet nagyon érzékeny. Már néhány másodperces vérellátási zavar is komoly sejtpusztulást eredményezhet.

- A vérrögoldás tekintetében Magyarországon még van elmaradás. A statisztikai adatok szerint 2007-ben 195 ilyen beavatkozás történt, tavaly pedig ez a szám csaknem megduplázódott, 370 kezelést regisztráltak. A növekedés ellenére az akut eseteknek csupán 0,6-0,7 százalékában zajlott le vérrögoldás. A beavatkozásokat bizony meg kellene többszörözni, Nyugat-Európában például 5-10 százalékos az arány. A kezeléssel agyszövetet tudunk megmenteni, a megmentett agyszövettel funkciót lehet fenntartani, a funkció révén pedig visszaadhatjuk a betegek munkaképességét, ami végső soron egész családokat menthet meg.

Egy adott stroke ugyanis nemcsak egy embert érint, hanem a betegség ápolási és pszichés terheivel családokat nyomorít meg. Ezért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy mind a prevenció, mind az akut ellátás megfeleljen a legkorszerűbb követelményeknek. Ehhez tulajdonképpen az egész társadalom összefogására van szükség - fejtette ki Káposzta Zoltán.