A táplálkozás képes befolyásolni az agy fejlődését

Mire éhes az agy? - A szellem táplálékai - 1. rész

Az agy egyike az emberi test legösszetettebb szerveinek, mely annak ellenére, hogy számos kutatás tárgyát képezi, még mindig számos kérdést tartogat.

_{2009.05.08 14:00}_{Nestlé Életmód Iránytű}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az agy több százmilliárd idegsejtből áll, amelyeket a gliasejtek veszik körül. Ezen sejtek legfőbb szerepe, hogy energiát szolgáltassanak az idegsejtek számára. Az idegsejtek egymás közötti kommunikációja elektrokémiai jelek segítségével történik.

Minden egyes idegsejt megszámlálhatatlanul sok más idegsejttől kap jeleket és ezek az üzenetek az eltérő funkcióknak megfelelő struktúrákba rendeződnek. Bár az idegsejtjeink közötti kapcsolatok gyorsan és állandóan változnak, megújulnak, mindannyian napról-napra veszítünk agysejtjeinkből, ahogy idősödünk.

Evolúciós háttér

Az állatvilág a tengerekből ered és több százmillió év alatt alakult ki, amelynek során folyamatosan új fajok jelentek meg. A vízből a szárazföldre történő átmenetben a táplálkozási környezet drámaian megváltozott. Egy másik lényeges fejlődési lépés az emlősök megjelenése volt. Ellentétben a kétéltűekkel és a hüllőkkel, amelyek tojásaikat csak veszélyes környezetbe tudták lerakni, az emlősök utódai sokkal kedvezőbb körülmények között, az anyjuk testében növekedtek és a méhlepényen keresztül táplálkoztak.

Ebben a sokkal kedvezőbb környezetben az emlős fajoknál fokozatosan egyre nagyobb méretű agy alakult ki. Ma tudjuk, hogy a méhlepényből származó energia 70%-a a magzat agyának növekedését segíti elő. Az ember bár már több millió éve megjelent a Földön, de az agyban történt legfőbb változások csak az elmúlt kb. 200 000 évben mentek végbe. Mi okozhatta az emberi agyban azokat a változásokat, amelyek mostanra egy kifinomult gondolkodásra képes rendszerré tették?

Lehetséges, hogy mindez összefügg azzal, hogy az emberek mivel kezdtek táplálkozni, illetve a rendelkezésre álló táplálék bőségével vagy hiányával? Természetesen a genetika a leginkább meghatározó tényező. Mindemellett néhány táplálkozáskutató állítja, hogy a megfelelő táplálkozás egyes közösségeket képessé tesz arra, hogy elérjék maximális genetikai lehetőségeiket és hosszú ideig fenntartsák azt, mivel így jobb genetikai kiválasztódást érhetnek el.

Azonban ha azt állítjuk, hogy nem minden tudós ért egyet ezzel az állásponttal, akkor nagyon enyhén fogalmaztunk. Mindemellett két fontos állítás van az őskori táplálkozás tekintetében, amelyek alátámasztják ezt az elméletet. Az egyik szerint azoknál az emberi közösségeknél, amelyek a tengerek mellett éltek jelentősebb agyi fejlődést tapasztaltak. A másik megállapítás szerint a tengeri halakban megtalálható DHA (dokozahexaénsav) – mely az omega3 zsírsavak egyike - nagymértékben közreműködött az agyi növekedésben.

Más közösségek, amelyek a szárazföld belsejében éltek, mint például az Australopithecusok, megőrizték a kis agyméretet a következő 3 millió évre. Vannak néhányan, akik azzal az elképzeléssel értenek egyet, hogy a DHA közvetlen hatással van az agy fejlődésére, de a döntő bizonyíték erre vonatkozóan még hiányzik. Nagyon sok más érdekes feltételezés létezik, de a továbbiakban nézzük meg azokat a fontos alkotóelemeket, amelyek az agy megfelelő működéséhez szükségesek.

Mi található az agyban?

A válasz: főként zsír! (Az agy körülbelül 60%-át zsírok alkotják) Az idegsejtek membránját egy vékony kettős réteg alkotja, amely főként zsírsav-molekulákból áll. Glükóz (szőlőcukor), oxigén és mikrotápanyagok haladnak keresztül a sejtmembránon, amelyek táplálják az idegsejteket és biztosítják a szükséges energiát az idegi impulzusok tovaterjedéséhez. Az idegsejteket körülvevő védőburok 30%-ban fehérjét és 70%-ban zsírokat tartalmaz. A szigetelés és az idegi jelátvitel megfelelő sebességének biztosítása miatt szükséges, hogy ez a védőburok zsíros legyen.

Az agy energiafelhasználásának alapjai

Az agy energiaellátása

A vércukorszint biztosítja a szükséges tápanyag-ellátást az agy számára. Azonban amikor a vércukorszint alacsony, a nagyon aktív agyterületeken helyi hiány jelenhet meg fokozott, összetett és hosszan tartó működés esetén. A glükózfelvétel javítja a felnőttek kognitív funkcióit. A hatás gyors, de csak rövid ideig (15-60 percig) tart. A vizsgálatot egy olyan kontrollcsoporttal is tesztelték, amely esetében nem volt energiabevitel, valamint egy másik csoporton, egy-egy éjszakán át tartó koplalást követően.

A megfelelő vízfelvétel elengedhetetlenül szükséges mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképességhez. Az agy fokozott anyagcserével működik. Normális körülmények között az elsődleges energiaforrása a glükóz. Az agy aminosavakat (fehérje építőköveket) is képes energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben. Az agy a zsírsavakat közvetlen módon nem tudja energiaként hasznosítani. Mindemellett képes a zsírsavakból származó ketontesteket is felhasználni, főként éhezés során. A ketontestek fontos energiaforrást jelentenek éhezéskor mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára.

Ebben az állapotban a glikogén (tartalék szénhidrát) raktárak kiürültek, és a májban fokozódik a ketontestek zsírsavakból történő előállítása. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. A legfőbb oka annak, hogy éhezés során az agy átvált a ketontestek hasznosítására az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét.

Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, akkor a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami jelentős izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a „cukor-takarékosságban” betöltött szerepe az éhezés során kialakult stresszhez való alkalmazkodásban nagyon fontos.

Néhány ásványi anyag szerepéről, hiányáról és lehetséges toxicitásáról

A magnéziumhiány nyugtalanságot, idegességet, izomrángást és bizonytalanságot okozhat. Akut hiánya apátiához, tudatzavarhoz, görcsökhöz, kómához és halálhoz vezethet. A közhiedelemmel ellentétben a magnéziumhiány ritkán fordul elő.

A mangán nyomelem, amely szerepet játszik a szénhidrátok lebontásában és az agy működésében. A Dél-Amerika mangánbányászainál kialakult mangánmérgezést „mangán őrületnek” nevezik, amelynek idegrendszeri tünetei nagyon hasonlítanak a Parkinson-kór tüneteire.

A réz szerepet játszik a vaslebontásban, és az agyműködésben. Hiánya anémiát (vérszegénységet) okoz, amely a szervek elégtelen oxigénszállításával jár együtt. A rézhiány az immunválaszt is rontja és változásokat idéz elő az agy bizonyos kémiai receptoraiban, továbbá csökkenti a neurotranszmitterek (ingerület-átvivő kémiai anyagok) szintjét.

A cink védelmet biztosít a sejt- és membránkárosodásokkal szemben. Hiánya idegrendszeri károsodást okozhat, hatással lehet az étvágyra, az ízérzékelésre, a szaglásra és a látásra.

A szelén részt vesz bizonyos hormonok szintézisében és a sejtvédelemben. Hiánya nagyon ritka, de a hozzá kapcsolódó mérgezéses tünetek bizonyos földrajzi területeken megjelentek, mint például Kínában, ahol a termőföld szeléntartalma nagyon magas. Toxicitása idegrendszerei károsodást okoz.

Folytatjuk...