Hol követik el a legtöbb öngyilkosságot?

Az öngyilkosságra való hajlam magyar jellegzetesség?

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, a többségében magyarlakta Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra.

_{2009.06.26 13:38}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

"Ami abból a cikkből kimaradt, az az, hogy nincs semmi új ebben: mióta ilyen jellegű statisztikák készülnek, mi, magyarok tartjuk pozíciónkat." 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban" – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. "Sőt, ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban."

Albert Ildikó klinikai pszichológus azt mondja, hogyha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet: bár mindig az elsők között voltak e téren az európai statisztikákban, ma már lényegesen hátrább csúsztak.

Magyar jellegzetesség

A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek egybehangzóan állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége, de ez nem csak ránk jellemző.

Statisztikailag kimutatható, hogy egyes népeknél – például litvánoknál, finneknél, oroszoknál is – magasabb az öngyilkossági ráta, mint más nemzet tagjai között. A magyarokra ez olyannyira igaz, hogy kutatások kimutatták: az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya a magyarországihoz.

Miért pont mi?

Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. Azt viszont ma már egyértelműen kijelentik a szakemberek, hogy az erdélyi, ezen belül a székelyföldi magyarság körében tapasztalható magas öngyilkossági rátát nem lehet a Trianon-szindrómával magyarázni, magyarán, nem a román elnyomás miatt vet véget életének több ember a két székely megyében, mint az ország többi régiójában.

"A Trianon-szindrómánál valószínűbbnek tartom azt az okot, hogy a magyarok meghasonultak önmagukkal" – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus –, "hiszen annak ellenére, hogy több mint ezer éve felvette népünk a kereszténységet, még mindig az orra alá dörgölik ázsiai származását. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, mi fizettük a sarcot, de minket állandóan leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. Érthető, hogy ennek a népnek a nemzeti öntudata eléggé meg van rugdosva." A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, ami a magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Hiszen, mint ahogy a japánoknál a harakiri, a magyaroknál is része a kultúrának a becsületből elkövetett öngyilkosság.

Szép számmal találunk erre példát a nemzet nagyjai között, és a példa terjed, sokszor járványszerűen. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink sokszor ostorozták magukat, népüket, és mindig jellemző volt az elvágyódás. "Néha divatként is feltűnik a jelenség, sokszor egy-egy irodalmi mű hatására ugrik meg az öngyilkosok száma, hiszen, mint a kis népek általában, a magyarok fokozottan vevők a divatra, ráadásul mi, magyarok, vevők vagyunk mindenre, ami lehangoló" – állítja Albert Ildikó.

Ital és bicska

"Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magamnál hordom a bicskát, hogy néha nem fontos az emberi élet. Jellemző rá egy rosszul értelmezett kivagyiság, egy rosszul értelmezett becsület is. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek" – mondja Albert Ildikó.

Csak óvatosan a számokkal

Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem, sőt. Ennek ellenére a szakember óvatosságra int a statisztikákkal kapcsolatosan. 'Tény, hogy a két székely megye előkelő helyet foglal el a romániai öngyilkosságok statisztikájában, de a hivatalos számadatokat nem biztos, hogy készpénznek kell venni. Lehet, hogy mindössze azért van nálunk más megyékhez képest ennyivel több öngyilkosság, mert nálunk pontosan vezetett statisztikák vannak. Hogy más megyékben ezek mennyire pontosak, nem tudjuk' – véli Albert Ildikó, aki azt is hozzáteszi, hogy a szakirodalomban például romániai adatokra való hivatkozásokat már nem is nagyon találni, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy azok nem mindig fedik a valóságot.

Idén már 41

A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség adatai szerint idén Hargita megyében 41-en vetettek véget ön kezűleg életüknek, 37 férfi, és 4 nő. Többségük 40 év fölötti, 25 évnél fiatalabb volt 3, 25 és 40 év közötti volt 6 személy. A rendőrség szerint a legtöbben valamilyen gyógyíthatatlan betegség, illetve családi konfliktus miatt vetettek véget életüknek, igen gyakran alkohol hatása alatt.