A fejtetű az ember "hű" kísérője

Százezer éve kínozza a fejtetű az emberi fajt

Ezeréves perui múmiákon talált fejtetvekből arra következtetnek a tudósok, hogy az apró ízeltlábú fajunk első afrikai "kirajzása" óta, azaz százezer éve "hű kísérője" az embernek.
_{2008.02.07 09:30, MTI}

Genetikai vizsgálatok szerint ezek az élősdiek majdnem megegyeznek a világ bármely más pontjáról származó vérszívóval. "Ez azt bizonyítja, hogy ez a genetikai típus akkor terjedt el a Földön, amikor az emberi faj először kezdett elvándorolni fejlődésének bölcsőjéből, Afrikából mintegy százezer évvel ezelőtt" - mondja David Reed, a Floridai Egyetem kutatója, aki munkatársaival a Journal of Infectious Diseases című folyóiratban publikálta eredményeit.

A fejtetvek génállományuk szempontjából három törzsre (kládra, azaz egyetlen őstől származó csoportra) oszthatók. Az A jelű klád a világ bármely pontján megtalálható, a B Észak-Amerikában és Európában gyakori, míg a C jelzésű nagyon ritka. Feltevések szerint a B klád az amerikai földrészen alakult ki, az európai felfedezők pedig visszaútjukon hazavitték magukkal az öreg kontinensre. A felfedezők ugyanakkor saját, A tetveiket szállították Amerikába. Reed 2004-ben mutatta ki, hogy az A jelű törzs visszavezethető az ősember idejéig, erre bizonyítékot pedig a véletlen szolgáltatott számára.

A perui partvidéki sivatagban fellelt két, nagyjából ezeréves múmia hajában ugyanis tetveket találtak. "A lelet a tivanaku-kultúrát követő csiribaja-korszakból származik" - írták a kutatók tanulmányukban. A múmiák nagy gonddal befont hajából egyenként több száz élősködőt gyűjtöttek. "Tele voltak tetűvel, figyelemreméltóan tetvesek voltak".

A genetikus szerint a szorosan befont haj nem tette lehetővé a hagyományos fésülködést, ez pedig a vérszívók paradicsomává tette az indiánok fejét. Az amerikai őslakosok szenvedése ugyanakkor szerencsének bizonyult az utókor kutatói számára, mivel hibátlan DNS-mintákat nyerhettek általa. A vizsgálatok szerint a múmiák parazitái az A kládhoz tartoztak. Ez azt jelenti, hogy ez a törzs évszázadokkal az első európai megjelenése előtt már jelen volt Amerikában. Reed szerint további tetűvizsgálataiból következtetni lehet az emberi faj Afrikából induló migrációjának idejére és folyamatára. Az A kládba fej- és lapostetvek egyaránt tartoznak. A kizárólag emberen élősködő ízeltlábúak nagyon hamar elpusztulnak, ha nem találnak emberre, és semmiféle más melegvérűn nem telepszenek meg. Különféle betegségeket - például tífuszt - terjeszthetnek.

A tudósok feltételezik, hogy a mumifikálódott perui tetűleletekben ráakadnak a tífuszt terjesztő Rickettsia prowazekii baktériumra, amelynek genetikai vizsgálata további tényekkel szolgálhat az ember elterjedésének folyamatáról. Esetleg választ adhat arra a feltételezésre is, amely szerint a tífusz újvilági betegség lehetett, Európába pedig a felfedezők és konkvisztádorok szállították.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Tisztálkodási szokások a 20. század elejétől napjainkig