Havonta 4 ezret költünk rá

Mit tudunk a étrend-kiegészítőkről? Meglepően keveset!

Az étrend- és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban a felnőtt magyar lakosság 37 százaléka semmilyen formában sem, vagy bizonytalan forrásból tájékozódik, holott az erre költők havonta átlagosan 4 ezer forintot adnak ki ezen készítményekre - derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Szinapszis Kft. közös felméréséből.

_{2009.09.25 09:10}_{webbeteg.hu/ szinapszis.hu/ ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A gyógyszerek esetében csak elvétve fordul elő, hogy valaki sehonnan nem informálódik a készítményről, azonban a különböző, gyógyszernek nem minősülő termékek beszerzésekor sokszor senkit nem kérdeznek meg a betegek az esetleges mellékhatásokról, használati tudnivalókról.

Kevesen tudják ugyanakkor, hogy míg a gyógyszerek esetén a forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatok és a gyártó bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságáról, illetve a mindenre kiterjedő betegtájékoztató védi a beteget, addig a gyógyszernek nem minősülő készítmények esetén nincs ennyire szabályozott és hatékony rendszer.

Nem ismerjük, mégis sokat költünk

A gyógyszernek nem minősülő készítményekre rendszeresen költők közül minden negyedik ember vallotta azt, hogy semmilyen csatornán sem informálódik a vásárolt termékről. Ez az arány magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy havonta 2-4 ezer forint között mozog az az összeg, amit gyógynövény-, gyógyhatású-, és biotermékekre, valamint az étrend-kiegészítőkre fordít a lakosság azon része, aki ebből a termékcsoportból vásárol.

Azok, akik érdeklődnek ezen szerekkel kapcsolatban, főként a patikushoz fordulnak, de magasabb az interneten adatokat keresők aránya is, mint a gyógyszerek esetében. Az eredményeket nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiaknál az átlagosnál magasabb azok hányada, akik sehonnan sem informálódnak, illetve minden készítménycsoport esetén megfigyelhető, hogy a nőknek nagyobb aránya fordul segítségért a patikushoz. A televízióból, újságokból tájékozódók aránya 10 százalék körül mozog, a természetgyógyászok véleményére adók száma csak a gyógynövény készítmények esetén éri el ezt az értéket.

Étrend-kiegészítők: miért más, mint a gyógyszer?

Az étrend-kiegészítők piacra kerülésének egyetlen feltétele a regisztráció. A készítmények nem mindig tartalmaznak tájékoztatót, így sok esetben hiányozhat az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen a biztonságos adagolás, milyen esetleges mellékhatások várhatók, milyen készítményekkel nem szedhető együtt a hatóanyagok közötti esetlegesen előforduló kölcsönhatások miatt. A világhálón forgalmazott, ismeretlen gyártók szerei esetében sokszor még a termék pontos összetételét is homály fedheti.

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban a lakosság 37 százaléka ugyanakkor vagy semmilyen formában nem tájékozódik, vagy bizonytalan, hitelesnek nem nevezhető forrásból szerez be információkat (ismerősök, barátok, családtagok tanácsai, tapasztalatai).

Az orvosoknak és a gyógyszerészeknek hiszünk leginkább

Az egyes információforrások közül melyek azok, amelyeket a legmegbízhatóbbnak tekintenek a megkérdezettek? Az 1-10-ig terjedő skálán - ahol a 10-es jelenti a legmegbízhatóbb információforrást - a patikusok és az orvosok kapták a legjobb értékelést (átlagos pontértékük 8,2 és 8,0). Őket követik a természetgyógyászok 6,1-es értékkel és a csak közepes minősítést (5,0) szerző internet.

Hiába gondolják az érintettek kicsivel hitelesebbnek a természetgyógyászok tájékoztatását, mégsem fizetik ki a „biztonságosabb” tájékoztatásért járó összeget, és inkább a weben böngésznek információ után. (A világhálóról tudakozók aránya minden termékcsoportnál jóval meghaladja a természetgyógyászt felkeresőkét.)

Talán akkor teszi ki-ki a legtöbbet az egészségéért, ha továbbra is követi a reklámokban elhangzó javaslatot és megkérdezi a két legmegbízhatóbbnak ítélt, legfontosabb információforrást, akár a rendelőben, akár a gyógyszertárban, akár az interneten keresztül.

A kutatásról

A kutatás során a piackutató cég 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdezett meg 2009 júniusában. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.