Az erőszakos videójátékok hatásai

Erőszakossá teszi a gyermeket a videójáték?

Az elmúlt 20 év alatt a videójátékok igencsak nagy népszerűségre tettek szert az Egyesült Államokban és világszerte.

_{2009.09.30 16:23}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A technológia fejlődésével a játékok is egyre élethűbb látványvilággal jelentek meg a piacon és egyre többen kezdtek el egymással játszani interneten keresztül. Ahogy a népszerűség nőtt, úgy merült fel többekben a kérdés, hogy mégis milyen hatással van ez a célközönségre, a gyerekekre.

Korábbi felmérések igazolták, hogy a gyerekek többsége szokott egyedül vagy másokkal együtt olyan játékkal játszani, amelyekben a játékos a célt csak virtuális erőszakkal érheti el. A felmérésekből kiderült, hogy a fiatalabb gyerekek általában többet játszanak, mint idősebb társaik, és, hogy elég erős összefüggés van az erőszakos játékokkal való játék és az agresszív viselkedés, csökkent empatikus képesség valamint a tanulási nehézségek közt.

Ezek a tanulmányok azonban nem foglalkozott azzal, hogy mik a különbségek, ha a gyerek nem egyedül, hanem másvalaki ellen játszik. A Bowling Green Állami Egyetem kutatói Eric F. Dubow vezetésével arra keresték a választ, milyen eltérések figyelhetőek meg különböző nemű és fejlődési szakaszban lévő gyerekeknél együttes játék esetén, és hogy ez hogyan hat a viselkedésre, társas és tanulási készségekre.

A felmérésben nagyjából ötszáz 7, 9 és 11-dik osztályos tanuló vett rész, akiknél figyelembe vették, hogy egyedül, jelenlévő társakkal vagy online partnerekkel játszik-e. A gyerekek 60 százaléka egy héten legalább egyszer játszik valamilyen erőszakosnak nevezhető videójátékkal, 56 százalékuk egyedül, 50 százalékuk mások jelenlétében és 30 százalékuk interneten játszik legalább egyszer egy héten. Természetesen a fiúk sokkal gyakrabban játszanak, mint a lányok. A fiatalabb gyerekeknél általában a gyakoriság magasabb.

Nagyobb gyakoriságot pedig magasabb aggresszivitási szint és alacsonyabb szociális érdeklődés kísér. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek kevésbé képesek megtalálni a helyüket a közösségben és közelebbi barátságokat kialakítani. A nagyobb gyakorisággal párhuzamosan megfigyelhető az alacsonyabb tanulmányi átlag, a kisebb aktivitás az iskolai tevékenységek terén és sokkal negatívabb hozzáállás az iskolához. Ez a minta volt kimutatható mindhárom játék-körülmény esetén, mindhárom korcsoportban és mind a két nemnél. Az eredményekből még az is kiderült, hogy a játék körülményei nem játszanak szerepet a gyerekekre gyakorolt hatásban, inkább annak az időnek a mennyisége számít, amit a gyerekek játékkal töltenek.