Mire jó a só?

Jódozott só, agykárosodás ellen

A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak - két évtizeddel ezelőtt csupán 20 százalékukban volt ez így.

_{2007.12.21 14:31}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Szakértők sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelős részleg célkitűzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetővé teszik a jódozott sót.

Az 1990-es évek sikeres jódgyártásának és marketingjének köszönhetően ma már újabb 84 millió újszülött élvezhet védelmet a magzati agykárosodással szemben. Habár, 2002 óta lelassult a folyamat, és még mindig 1,6 billió gyermek van kitéve a jódhiány okozta agykárosodás (IDD) veszélyének. Az UNICEF szerint 38 millió újszülött védtelen és még mindig 36 olyan ország van a világon, ahol a háztartások kevesebb, mint felében van jódozott só.

"A szegénység okozta betegségek, a táplálkozás és a szociális problémák legalább 200 millió gyermek egészséges fejlődését hátráltatja a fejlődő országokban. A problémák közül a legnagyobb gond a jódhiány, mely a fejlődő országok gyermekeinek 20-25 százalékát érinti. Ez a tény a legfontosabb ügyek közé emeli a jódhiány megoldását. A jó hír, hogy ez a probléma nagyon egyszerűen és olcsón megoldható, úgy, hogy a háztartási sóhoz kis mennyiségű jódot adagolnak." - mondta Alan Court, az UNICEF program részleg vezetője.

A jódhiány okozta magzati agykárosodás 10-15 pontos IQ romlást eredményezhet. A problémás területeken az iskolai eredmények egységesen rosszabbak, kevesebben tanulnak tovább. Egy nemzetre kivetítve ez alacsonyabb termelékenységet és rosszabb versenyképességet jelent. Az IDD megelőzhető napi egy teáskanálnyi jódozott só fogyasztásával, mely körülbelül évi 10 cent költséget jelent.

2005-2010 között az alábbi országokban a legfontosabb megoldani a jódhiányt: Afganisztán, Angola, Banglades, Bolívia, Kína, Egyiptom, Etiópia, Ghána, Guatemala, Haiti, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán, A Fülöp-szigetek, Oroszország, Szenegál, Szudán, Ukrajna, Vietnám. Minden kormány felszólította a politikai élet résztvevőit, hogy támogassák a jódhiány megoldását.

A só gyártó cégek megfelelően jódozott sót árulnak elérhető áron a városokban és vidéken is. Olyan civil szervezetek, mint a Kiwanis a lakosság tájékoztatásában vesz részt. A Kiwanis segítségével, valamint Kanada, Hollandia, Ausztrália és az Egyesült Államok, a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával közel 400 millió dolláros adomány gyűlt össze. Emellett, a sógyártásba közel 2 billiós beruházásra került sor.

Dr. Gerard Burrow, a Jódhiány Okozta Agykárosodás leküzdésért küzdő szervezet vezetője, valamint Dean Emeritus, a Yeal Egyetem munkatársa szerint nincs még egy olyan probléma, mely ilyen szoros együttműködésre venné rá a társadalom termelő és kormányzati szektorát, mint a jódhiány. A legszegényebb vidékekre jellemző a jódhiány, ezért a stratégiák összehangolására, politikai elkötelezettségre és tudatosságra van szükség a probléma megoldásához.