Doktor úr, a maga szíve sose' fáj?

Az orvosi ügyelet egészségügyi veszélyei

Amikor a rohammentő valakit sürgősséggel valamelyik kórházba szállít, nemcsak a beteg van veszélyben, hanem nyugodt munkanaphoz képest az ügyeletben lévő orvos infarktuskockázata is jelentősen megnő. Az ügyeleti szolgálatot rendszeresen adó doktorok számára nem éppen megnyugtató tudományos vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság folyóirata ismertette.

_{2009.11.15 10:34}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A Vészhelyzet és más népszerű tv-sorozatok műsorait nézve azt látjuk, hogy a doktorok még a sürgősségi ügyeletben is drámai módon, de izgalmas magánéletet élnek, és néha futnak ugyan a beteg azonnali ellátása érdekében, ám a jól szervezett felvételi rendszer jóvoltából minden remekül intéződik.

Aki akár betegként, akár orvosként ebbe a helyzetbe belekóstolt, az rádöbbenhet, hogy a valóság egészen más. Ráadásul nemcsak az van igazi veszélyben, akit valamiért szirénázó mentő szállít a gyógyintézetbe, hanem az ügyeleti munka az ott dolgozók számára is rendkívüli megterhelés. Michael Joannidis és munkatársai 30 kollégájuk egészségi állapotát követték a 24-órás szolgálat során, folyamatosan. A vizsgált doktorok valamennyien egészségesek voltak, többségük férfi, átlagos életkoruk 35,5 év.

A sürgősségi ügyelet az európai rendszernek megfelelően a 8-órás munkanap után kezdődött, és másnap reggelig tartott. A doktorok a vizsgálati napon úgy dolgoztak, hogy szívműködésüket folyamatosan, EKG-műszerrel fölvették és vérnyomásukat is rendszeresen mérte az automata. A nap kezdetén és végén is részletes laboratóriumi vizsgálat történt. Az ügyeletes orvosok EKG-felvétele igazolta, hogy éjjel és nappal egyaránt gyakrabban volt a szívműködésük szabálytalan. A vérnyomás is megemelkedett és az egész ügyeleti időben magasabb volt, mint a szokásos munkanapon. A kedvezőtlen stress, a distressz hatását bizonyította azoknak a hormonoknak a fokozott termelődése, amelyek a fokozott feszültséget, izgalmat jelzik.

A laboratóriumi leletben a gyulladásra utaló eltéréseknek az az emelkedett szintje látható, amely az érelmeszesedéses folyamatnak, a koszorúér-betegségnek a jelzője. Az Innsbrucki Egyetem munkacsoportja most adatokkal igazolta, hogy a nagy pszichés feszültséggel járó, ugyanakkor fizikailag is megterhelő, 24-órás ügyeleti időszak mérhetően fokozott terhelést jelent az orvos szervezete számára.