A gyilkos kór senkit sem kímél

December 1: Az AIDS elleni küzdelem világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött megtartásáról, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a gyilkos kór elleni nemzetközi összefogás szükségességére.

_{2009.12.01 10:41}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes a HIV-fertőzés utolsó szakaszának tekintendő. Maga a fertőzés kedvező feltételek esetén gyógyszerekkel éveken, évtizedeken át kordában tartható, azaz az AIDS az utóbbi években krónikus, kezelhető betegséggé vált. Az AIDS elleni küzdelmet összehangoló ENSZ-ügynökség (UNAIDS) jelentése szerint 2007 végén 33,4 millió regisztrált fertőzött ember élt a világon, a betegség eddig 25 milliónál is több halálos áldozatot szedett.

A fertőzések száma - részben a megelőzésnek köszönhetően - immár csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban emelkedik a regisztrált HIV-fertőzöttek száma.

Hazánkban 1985 óta végeznek AIDS-szűrést, 2009-ig összesen 1700 HIV-fertőzöttet regisztráltak (a külföldieket is beleértve), a fertőzöttek valós száma pedig a nyilvántartottak duplája lehet.

Az alábbiakban összefoglaltuk a HIV-vírus történetét.

1920-as vagy ’30-as évek: A majmok immunsejtjeit károsító majom immundeficiencia vírus (SIV) átlépi a fajok közti határokat, és emberi fertőzést okoz, miután egy vadállatokra vadászó embert Nyugat-Közép-Afrikában fertőzött állat harapott meg, vagy a vadász fertőzött állat húsával érintkezett.

1981: Nyolc fiatal New York-i homoszexuális férfit az általában idősebbeket érintő bőrrák típussal, a Kaposi-szarkómával diagnosztizálnak. Öt Los Angeles-i meleg férfit egy ritka tüdőgyulladás támad meg. Az esetek felhívják az USA hatóságainak figyelmét egy új betegségre, mely az immunrendszer gyengítésével hajlamossá teszi a betegeket az opportunista betegségekre.

1982: AIDS-nek – szerzett immunhiányos tüneteggyüttesnek – nevezik el a betegséget. Egy húszhónapos kisgyermek vérátömlesztést követően AIDS-hez kapcsolódó fertőzésben hal meg, ezzel először válik egyértelművé, hogy az AIDS nem csak homoszexuálisok közti érintkezéssel terjed.

1983: A francia Pasteur Intézetben Luc Montagnier vezetésével izolálnak egy vírust, mely a fehérvérsejteket támadja meg, és AIDS-et okoz. Lymphadenopátia-asszociált vírusnak (LAV-nak) nevezik el. Széleskörben vált ki aggodalmat Európában, mikor Afrikából származó férfiak közvetítésével kiderül, hogy a vírust heteroszexuálisok is elkaphatják.

1984: Robert Gallo amerikai tudós bejelenti, hogy izolálta az AIDS-et okozó vírust, melyet HTLV-III-nak nevez el, ám kiderül, hogy a kórokozó megegyezik a LAV-val, melyet egy évvel korábban Franciaországban azonosítottak.

1986: Az AIDS kórokozója hivatalosan humán immundeficiencia vírusként (HIV) válik ismertté.

1987: Engedélyezik az első HIV-ellenes gyógyszert, az azidovudint (AZT), miután vizsgálatokkal igazolják, hogy lassítja, de nem akadályozza meg a vírus progresszióját. Mérföldkő az Afrika megbélyegzése elleni harcban, mikor Zambia elnöke, Kenneth Kauda bejelenti, hogy fia AIDS-ben halt meg. Az AIDS elhanyagolásával vádolt amerikai elnök, Ronald Reagen "első számú közellenségnek" nevezi a betegséget.

1990: Meghal Ryan White, egy vérzékenységben szenvedő HIV-fertőzött amerikai fiatalember, akit HIV-fertőzöttsége miatt tiltottak ki az iskolából. Az eset következtében kampány indul az AIDS-szel szembeni előítéletek ellen.

1991: Meghal a Queen rock együttes frontembere, Freddy Mercury. Az amerikai sztár-kosárlabdajátékos Earvin "Magic" Johnson bejelenti, hogy HIV-fertőzött.

1995: Két újabb HIV-ellenes gyógyszertípust - a proteáz-gátlókat és a nem-nukleozid reverz transzkriptáz gátlókat - engedélyeznek, mindkettő a vírus osztódását gátolja. Kombinációban alkalmazva a kimutathatóság szintje alá képesek csökkenteni a vírusterhelést, az emberek ezért a gyógymód megtalálásában bizakodnak.

1996: Az Egyesült Nemzetek megalapítja az Egyesült Nemzetek AIDS Ellenes Programját (UNAIDS). A járvány egyre súlyosabb méreteket ölt Kelet-Európában, a szovjet utódállamokban, Indiában és Kínában.

1997: Az Egyesült Államokban 1981. óta először csökken az AIDS halálos áldozatainak száma.

1998: Az antiretrovirális koktélba vetett remények szertefoszlanak. Bebizonyosodik, hogy a gyógyszerek elhagyása után a HIV rezervoárokból a vírus újból erőre kap.

2000: Világjárvány alakul ki, melynek epicentruma Dél-Afrika. Botswanában minden negyedik felnőtt és a terhes nők 40 százaléka HIV-ferőzött. Dél-Afrika elnökét, Thabo Mbekit világszerte támadják, mivel megkérdőjelezte, hogy valóban a HIV okozza-e az AIDS-et. A gyógyszergyárak olcsóbban kezdik árulni gyógyszereiket a szegény országoknak. Az ENSZ tagállamai a Milleniumi Fejlesztési Célok program részeként meg akarják állítani a HIV/AIDS terjedését, és 2015-re vissza szeretnék szorítani a betegséget.

2001: Egy indiai gyógyszercég, a Cipla olcsó AIDS elleni generikus szerek gyártását ígéri, ezzel fokozza a multinacionális cégekre ható, további árcsökkentésre ösztönző nyomást. Kofi Annan ENSZ főtitkár évi 7-10 milliárd dolláros AIDS alapot kér az eddigi egymilliárdos ráfordítás helyett. Afrika szub-szaharai részén az AIDS vezető halálokká válik.

2002: A Globális AIDS, Tuberkulózis és Malária Ellenes Alapítvány megkezdi működését.

2003: George Bush amerikai elnök nyilvánosságra hozza tervét, mely szerint öt év alatt 15 milliárd dollárt fognak költeni az AIDS elleni harcra Afrikában és a Karib-térségben. Az első HIV-elleni védőoltás, melynek vizsgálatát sikerül végigvinni kudarcnak bizonyul.

A WHO új főigazgatója, Lee Jong-Wook az AIDS-et nevezi meg első számú prioritásként, és 2005. végére 3 millió szegény ember számára akarja elérhetővé tenni az antiretrovirális gyógyszereket. Meghatározó gesztusként Wen Jiabao kínai miniszterelnök országának vezetői közül elsőként ráz kezet nyilvánosan egy AIDS-beteggel. Hirtelen lecsökken az antiretrovirális szerek ára, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) segítségével a szegényebb, gyenge országok is megkezdhetik a generikumok importját.

2005: A WHO „Ötre három” kezdeményezése (2005-re hárommillió beteget kezelni) nem éri el célját, ugyanis a remélt hárommillió helyett csak 1,3 millió embert sikerült bevonni. Mégis hasznosnak értékelik, és méltatják, hogy sikerült politikai és anyagi támogatást mozgósítaniai, valamint segítette az egészségügyi infrastruktúra kiépítését is.

2008: Az UNAIDS 2007. végi becslése szerint 33 millió HIV-ferőzött vagy AIDS-beteg él világszerte. 2007-ben kétmillióan haltak meg AIDS-ben, köztük 290 000 gyermek. Ugyanebben az évben 2,4 millió új fertőzés történt.