Milyen anyagokat tartalmaznak a vakcinák?

Ki is hal bele a H1N1 védőoltásba?

Az emberi gyógyászatban alkalmazott vakcinák, melyek az emberek védelmét szolgálják, veszélyeztetett cápafajok májából kivont anyagokat tartalmaznak.
_{2010.01.14 10:07, wwf.hu}

Több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén összetevőt tartalmaz, melyet cápák májából vonnak ki. Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.

Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént. A 300 és 1500 méter közötti mélységben található mélytengeri cápák, melyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként, vagy pedig mellékfogásként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki.

A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nőnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté. Egy nőstény pedig mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.

A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, mely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót (ún. adjuvánst) tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.

O'Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársa becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 9700 fontnyi (4400 kilogrammnyi) cápaolajra van szükség - hisz egy adagban 10.69 milligramm szkvalén található. Ez a becslés azt feltételezi, hogy nincs selejt, és amint kinyerik a szkvalént a cápából, azt nem hígítják fel.

Magyar Gábor a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelőzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek előállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe. Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy épp az alternatívákra történő átállást tervezi az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében.

Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára. Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de állításuk szerint még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot.

Hozzáadom a könyvjelzőhöz

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Újabb áldozatot szedett a H1N1 - meghalt egy nyíregyházi kismama H1N1: Mért magasabb a halálozási arány Szegeden? H1N1: Túl sok az oltóanyag Meghalt egy H1N1-fertőzésben szenvedő beteg a váci kórházban Új vírus: felfüggesztettek egy orvost a nagykanizsai kórházban Elhunyt Bagonyai Attila nemzetközi sakkmester Újabb áldozatot szedett a H1N1 Manipuláció-e a H1N1 járvány? Kínában vidéken gyorsan terjed az új típusú influenza Kevésbé ragályos és legtöbbször enyhe lefolyású a H1N1-influenza