Veszélyben az autópályák mellett élők

Érelmeszesedést okoz a kipufogógáz

Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegző embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte.

_{2010.02.20 18:33MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az autóközlekedésből származó légszennyeződés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak. Svájci, kaliforniai és spanyol kutatók három éven át tartó vizsgálatukban az autóközlekedésből származó levegőszennyezés érkárosító hatását figyelték meg. Olyan felnőtteket vizsgáltak félévenként, akik vagy az autópályához közel, legfeljebb száz méterre laktak, vagy a közlekedéstől távol, jó levegőjű környezetben éltek.

Az agyhoz vért szállító verőereket a nyakon ultrahangos eszközzel fájdalmatlanul megvizsgálhatják. Mérni lehet az erek egyes rétegeinek vastagságát, megfigyelhetők az esetleges érelmeszesedéses lerakódások. Az itt észlelt elváltozások nagy valószinűséggel a többi érterület állapotát is jelzik.

Howard Hodis és munkatársai azt találták, hogy az autósztrádák közelében élő emberek nyaki verőerei évente átlagosan 5,5 mikrométerrel lettek vastagabbak, ami kétszerte nagyobb mértékű érszűkületet jelent, mint a tiszta levegőn élőké. A kutatók azt is kimutatták, hogy az autópályákhoz közel eső területeken a motorfüstből eredő, mikroszkóposan apró méretű szennyeződés öt-tízszer több, mint az utaktól távol.

A munkacsoport egyik amerikai tagja, Michael Jerrett szerint "először sikerült kimutatni, hogy a légszennyeződés gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, mely a modern társadalmakban minden második ember haláláért felelős, és igen gyorsan mind több embert pusztít el az iparosodó ázsiai és latin-amerikai országokban is".

A munkát folytatják amerikai egyetemisták és gyerekek folyamatos megfigyelésével. A másik kutatócsoport Nino Künzli vezetésével a SAPALDIA tanulmány résztvevőit vizsgálja a következő években. Ez a munka 1991-ben kezdődött csaknem tízezer svájci lakos szívének és tüdejének rendszeres ellenőrzésével.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter