Hol és hogyan szüljön a nő?

Sok bába közt elvész a gyermek - Az otthonszülés dilemmái - 1. rész

Hol és hogyan szüljön a nő? A kérdés, bármilyen különös, azóta vált központi fontosságúvá, sokakat érdeklő és irritáló témává, mióta a szülés szabadsága a helyet és a módot illetően is alkotmányos jog lett.
_{2010.03.12 14:11, MTI}

Akkor mi a gond? Hiszen sokan emlékeznek még, hogy a '40-es években, amikor "fölülről" mondták meg mit, miért és hogyan tegyünk, a szülést egyszerű intézkedéssel kórházi eseménynek, kötelezően egészségügyi intézményben végezhető aktusnak rendelték el. Nem is ódzkodott ellene senki.

Az egészségügyi intézmények deklarált biztonsága meggyőzte a szülő nőket. A '80-as években viszont új szelek fújtak ezen a területen is, és elérkezett hozzánk a "családközpontú" szülés divatja. A szülés misztifikált megközelítése a nyugati világban már hamarabb "lecsengett", szemléletbeli változást és új gyakorlatot hozva magával. A szülés orvosi beavatkozásból szociális, családi esemény, természetes folyamat lett. Ami azzal járt, hogy a nők egy része úgy gondolta, újra előnyben részesíti az otthonszülést, amely már bevált a régi korok asszonyainál.

Dániában a nők 80 százaléka, Hollandiában 30, az Egyesült Államokban pedig 6 százaléka a hagyományos helyszínt választja gyermeke világrahozatalakor. Igaz, ezekben az országokban mind a lakáskörülmények, mind az otthonszülés feltételeinek egyéb biztosítása jobb, mint Magyarországon. Ennek ellenére évente 300-400 kismama nálunk is otthon szül: a rendszerváltás óta az ilyen szülések száma mintegy 3500 volt, ebből egy végződött tragédiával, amikor a baba meghalt.

Magyarországon jelenleg nem tilos az otthonszülés, a nők alkotmányos jogát a szülés helyszínének megválasztására nem korlátozza semmiféle jogszabály, ám a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak, a nők saját felelősségükre hozhatják világra otthon a gyermeküket.

Hiába azonban a deklarált jog, ha a gyakorlatban lehetetlen vagy nehéz érvényesíteni, mert nincs világos, egyértelmű szabályozás. Ezért fordult elő az elmúlt időszak otthonszüléseinek egy részénél értetlenség, hiányos tájékozottság, olykor szabálysértési eljárás a segítők - bábák, egészségügyi szakemberek - ellen.

Az a bizonyos utolsó csepp akkor csordult ki a pohárból, amikor egy édesanya az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.

Miért is pontosan?

Elégtelen szabályozás

A kérdést Kapronczay Stefániának, a TASZ betegjogi programvezetőjének tettük fel, aki szerint azért fajult idáig a helyzet, mert az otthonszüléssel kapcsolatos magyarországi szabályozás 20 éves késében van.

- A magyar állam megsérti az anya magánélethez fűződő jogát azzal, hogy nem biztosítja az otthonszülés feltételeit, és a bábákat szabálysértéssel sújtja. Nálunk kidolgozatlanok az otthonszülés szabályai. Bár a szülőket semmi nem korlátozza abban, hogy maguk válasszák meg gyermekük világrahozatalának a helyszínét, semmi nem szabályozza ennek feltételeit - hangsúlyozta A TASZ álláspontja szerint az állam alkotmányos mulasztásával hosszú évek óta csorbította annak az édesanyának a jogát, aki a társaság ügyvédjének segítségével végül a strasbourgi bírósághoz fordult.

És ez nem az első lépés, hiszen korábban az Alkotmánybíróságot keresték meg azzal a kéréssel, hogy kötelezze az Országgyűlést és a kormányt a szabályozás megalkotására. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát is megkeresték a problémával. - Kerekasztal beszélgetést is azért szerveztünk a közelmúltban, hogy a szakma képviselői, valamint a civil szervezetek vezetői, anyák, gyermeket váró nők elmondhassák ezzel kapcsolatos véleményüket - közölte a programvezető.

A kerekasztal beszélgetésen is kiderült, hogy az otthonszülésnek sok a támogatója. A szülés élménye meghittebb, intimebb családi körben, és végül is nem betegségről van szó, hanem egy természetes folyamatról, ahol a szülő nő a főszereplő, a többi segítő csak asszisztál.

Az orvosok többsége szerint viszont a fejlett kórházi, technikai háttér elengedhetetlen az otthonszülés esetében is, hiszen komplikáció, nem várt szövődmény bármikor felléphet szülés közben, és ilyenkor nem csak az anya, hanem a magzat biztonságáról is szó van. A kép nem lenne teljes az Egészségügyi Minisztérium véleménye nélkül, amelyet megkeresésünkre Bálint Orsolya sajtófőnök fejtett ki.

- Az elmúlt egy évben a minisztérium megteremtette a tervezett otthonszülés szabályozásához szükséges jogi keretet. Az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján elfogadta az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10977 számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat 59§(1) bekezdése tartalmazza azt az új jogalkotási felhatalmazó rendelkezést, amelynek alapján felhatalmazást kapott a Kormány, hogy az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait rendeletben állapítsa meg.

Ennek megfelelően a jogszabály megalkotása szerepel a minisztérium I. féléves munkatervében. A kidolgozásnál figyelembe vesszük az elmúlt évek során gyakorlati tapasztalatot szerzett szakemberek véleményét, javaslatát, valamint természetesen a nemzetközi ajánlásokat, irányelveket. Ezen felül széles körű egyeztetést folytatunk a szakmai szerveztek bevonásával - taglalta.

Sok bába közt elvész a gyermek

Itt tartunk most, és ezen a ponton találkozik mind a minisztérium, mind a TASZ, mind pedig az otthonszülést előnyben részesíteni akaró nők álláspontja. Az más kérdés, hogy mire egy jogszabály napvilágot lát, a való élet esetleg már túllép rajta, mert évtizedes késéseket a gyakorlat nehezen tolerál.

Hozzáadom a könyvjelzőhöz

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A TASZ áment szeretne végre az otthonszülésre Geréb ezúttal Erdélyben népszerűsíti az otthonszülést Nem bizonyított, hogy Geréb Ágnes jelen volt a solymári otthonszülésnél Mentőt kellett hívni: Geréb Ágnes újra hibát követett el egy otthonszülésen! Halálos otthonszülés - vádat emeltek Geréb Ágnes ellen Fókuszban az otthonszülés- döbbenetes hiányosságokat tártak fel! Halálos otthonszülések: újabb bűncselekménnyel gyanúsították meg Geréb Ágnest Kanapén szült a nő, mert késett a mentő