Térfogata 15-20 százalékkal kisebb

Nemhogy nőtt, zsugorodott az emberi agy az évezredek során

Az emberi agy valamelyest "összezsugorodott" az évezredek során, térfogata 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni emberé volt - derült ki egy huszonnyolcezer éves koponya alapján történt háromdimenziós agyrekonstrukciónak köszönhetően.
_{2010.03.17 18:07, MTI}

A cro-magnoni ember (Homo sapiens fossilis) a felső paleolitikumban, Kr. e. 35.000 körül Európában megjelent archaikus embertípus. Az első leleteket, öt eltemetett csontvázat (egy aggastyánét, két férfiét, egy nő és egy csecsemő földi maradványait) 1868-ban tárta fel Louis Lartet Franciaországban, Dordogne megyében.

Ezek a leletek viselik a cro-magnon 1 nevet. Az öt csontváz általános jellemzői a cro-magnoni típus összehasonlítási alapjaivá, típuspéldányaivá váltak. A cro-magnon 1 elnevezésű leleteket a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumban őrzik. A legjobb állapotban fennmaradt férfikoponya révén egy francia kutatócsoportnak sikerült a korai Homo sapiens agyáról az eddigi egyik legpontosabb másolatot elkészíteni - olvasható a Times online kiadásában (http://timesonline.co.uk).

Az adott cro-magnoni férfi erős testalkatú volt, magassága elérte a 180 centimétert. Koponyája belsejét a párizsi Quinze-Vingts kórházban a legmodernebb képalkotó berendezésekkel "tapogatták le", hogy pontosan feltérképezzék az agy lenyomatát.

Antoine Balzeau e felvételek alapján készítette el az agy háromdimenziós képét, majd egy speciális szoftver segítségével gyártották le az öntőformát, majd magát az "öntvényt". "Ez a valaha készült egyik legszebb agyi modell" - hangsúlyozta Antoine Balzeau.

Hozzátette: már a koponya előzetes vizsgálatakor is arra a következtetésre jutottak, hogy az agy térfogata az évezredek során csökkent. Ez azt jelenti, hogy megfordult a korábbi tendencia, mikor az evolúció folyamán az agy térfogata növekedett. Ami a cro-magnon 1 koponyát illeti, az abban egykoron elhelyezkedő agy térfogata 15-20 százalékkal volt nagyobb, mint a modern emberé.

"Ez nem azt jelenti, hogy 15-20 százalékkal ostobábbak vagyunk, mint a cro-magnon 1, mivel nincs igazán összefüggés az emberi agy térfogata és az intelligencia között. Előfordulhat, hogy miként a komputer esetében történt, minél kisebbek lettek a méretek, annál intelligensebbé váltak a számítógépek" - magyarázta.

Ugyanakkor a modernkori ember koponyájában több helyet foglal el a kisagy (cerebellum), amely az összetettebb mozgások koordinálásán és az izomtónus szabályozásán túl szerepet játszik bizonyos kognitív funkciókban, beleértve a figyelmet, a nyelvi, zenei készséget és egyéb szenzoros stimulusok feldolgozását. "Ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos funkciói jobban +összesűríthetők+" - nyilatkozta Antoine Balzeau. A projekt révén esetleg a kutatók választ kaphatnak arra, hogy valójában miért csökken az agy térfogata.

Többféle elmélet is létezik: az egyik teória szerint a nagy fej a túlélés záloga volt a felső paleolitikum kemény feltételei között. Vannak olyan szakemberek, akik szerint a korai ember a nyulak, őzek, lovak "tápján" élt, a rostos növényi élelem megrágása komoly fizikai munkát jelentett.

Az idők folyamán, amikor az ember áttért a könnyebben megrágható élelemre, a koponya növekedése is megállt, majd a folyamat a visszájára fordult.

A harmadik elmélet szerint az ember korai történetében, amikor igen magas volt a gyermekhalandóság, csupán a legéletrevalóbb egyének maradhattak meg: esetükben a legéletrevalóbb egyenértékű volt a nagy koponyával. A cro-magnoni ember agyának háromdimenziós rekonstrukcióját a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum új időszaki kiállításán állítják ki.

Hozzáadom a könyvjelzőhöz

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Megfejtették a kígyók hatodik érzékét! Megnyílt az első magyar virtuális szoftverkiállítás