A felnőtt lakosság fele szenved álmatlanságban

Aludj jól és maradj egészséges!

Világszerte, és Magyarországon is az alvászavarok napjainkban népegészségügyi problémát jelentenek, hiszen a felnőtt lakosság 50 %-a panaszkodik álmatlanság tüneteire, 10 %-uk pedig klinikailag is jelentős inszomniában szenved.

_{2010.03.19 15:01}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az érintettek köre egyre szélesedik: kutatások bizonyítják, hogy már a gyermekek között sem ritka az alvázavarok előfordulása. Az alvás alapvető emberi szükséglet, akárcsak az evés vagy ivás. A jó minőségű, pihentető alvás hiánya azon túl, hogy az érintetteknél testi és lelki betegségekhez vezet, és kedvezőtlenül befolyásolja a beteg és környezete életminőségét, jelentős társadalmi – gazdasági terhekkel, kiadásokkal jár.

Dr. Novák Márta, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport és az I. Belgyógyászati Klinikán működő Alvásdiagnosztikai Laboratórium vezetője szerint „az elégtelen alvásnak akár végezetes következményei lehetnek, kapcsolat mutatható ki az alváshiány, egyes alvászavarok és a következményes betegségek valamint a megnövekedett halálozási esély között”.

Az „Alvás Világnapja” rendezését az Alvásmedicina Világszervezete kezdeményezte a tavaszi óraátállításhoz kapcsolódóan. Céljuk, hogy az egész világon felhívják a figyelmet az alvás fontosságára. Idén március 19-én ünnepeljük „Aludj jól és maradj egészséges!” mottóval.

A Semmelweis Egyetemen működő Alváshálózat tudományos ülést szervezett a világnap alkalmából, ahol a szakértők megvitatták az alvászavarok megelőzésének, felismerésének, és kezelésének legfontosabb szempontjait, a legfrissebb hazai kutatási eredményeket és klinikai tapasztalatokat. Az alvásgyógyítás, az alvásmedicina egy viszonylag új tudományág, világszerte is csak néhány évtizedes múltra tekint vissza. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság. Inszomnia esetén megnő a hangulatzavarok, szorongásos tünetek, alkoholizmus vagy öngyilkosság kockázata.

Okozhat munkaképesség csökkenést, de a közúti balesetek kockázatát is növeli. Az alvásfüggő légzészavarok (hangos horkolással járó légzésszünetek, úgynevezett apnoe-k) alkotják a problémák másik nagy csoportját. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás, stroke és infarktus kockázata, rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória és koncentrációs zavarokat, szexuális zavarokat is, és tehát jelentős egészségi rizikófaktornak számít. A horkolás mellett fő tünete a nappali álmosság. Az alvási apnoe a felnőtt lakosság 4-10 %-át érintheti, idősebb korban gyakorisága még magasabb.

Egyre több kutatás utal arra, hogy a fenti problémák már serdülő - és gyermekkorban is jelentkeznek. Bár sokan nem gondolnák, az alvászavarok előfordulása már a 2-8 éves korosztályban 10-12%, és ez az arány az életkorral növekszik. Az alvási problémák már gyermekkorban számos betegségnek, kórállapotnak állhatnak a hátterében. Az alvászavar szerepet játszhat a magasvérnyomás kialakulásában, a szív izomzatának kóros megvastagodásában és ritkán egyéb súlyos szív- és érrendszeri elváltozásokban.

Alvási zavarok állhatnak a gyermekkori hiperaktivitás, tanulási zavarok, viselkedési problémák nappali álmosság, figyelemzavarok hátterében. Számos gyermeket érint az éjszakai bevizelés, a fejfájás, táplálkozási zavar, amelynek egyik oka szintén alvászavar lehet. Idősek esetében gyakran az orvosok sem ismerik fel azt a biológiai és pszichés ártalmat, amit az elégtelen alvás okoz. Sokan gondolják, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük, illetve hogy az is rendben van, ha többet alszanak az átlagosnál.

Ez tévhit: az alvás pihentető, regeneráló funkciója az egészséges öregedés egyik alapvető feltétele. Az időskori alvászavarok gyakorisága egyébként meghökkentően magas. A 65 éven felüli korosztályban minden 3. személy rossz alvónak tartja magát, és 40%-uk altatót szed. Ha hozzávesszük, hogy az idős népesség aránya világszerte folyamatosan és jelentősen nő, és a romló külső (pl. anyagi) körülmények kifejezetten kedveznek alvászavarral (is) járó pszichés betegségeknek (pl. depressziónak), még rosszabb a helyzet. Az alvászavarok szűrése, megelőzése és kezelése gyakran az alapellátásban, a családorvosi rendelőben kezdődik, és szükség esetén a beteg szakirányú ellátásra utalható szakorvosokhoz vagy alvásrendelésekre.

Az alvásmedicina multidiszciplináris terület, tüdőgyogyászok, ideggyógyászok, pszichiáterek, belgyógyászok, fül-orr-gégészek, családorvosok, gyermekgyógyászok, fogorvosok foglalkoznak vele. Hazánkban egyedülló módon a Semmelweis Egyetemen már évek óta zajlik egy választható „Alvásmedicina” kurzus, mind magyar, mind angol nyelven, mely igen népszerű a hallgatók körében. Remélhetőleg ez is hozzájárul majd hosszútávon a magyar lakosság alvászavarainak megelőzéséhez és kezeléséhez, de alapvetően lényeges a lakosság egeszségnevelése.