A végbélnyílás titkai

Jelentés a hátsó fertályról

A végbélnyílás tabutéma, egyeseknek erotikus, de legtöbbször a változatos szinonímái sértésként jelentkezik a mindennapi kommunikáció során.

_{2010.04.16 19:03}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Alsó testnyílásunk, azaz a végbélnyílás feladata a székletürítés, az ánusz maga a végbél végének 3-4 cm hosszú szakasza – elhelyezkedését tekintve a két farpofa között fekszik. Az ánusz két záróizmot is magába foglal, egy külső és egy belső gyűrű alakú izmot, amelyek meggátolják a kellemetlen szagú végtermékek idő előtti és kontrollálatlan kiszivárgását. A belső záróizom önkéntelenül lép működésbe, míg a külső záróizom akaratunkkal, illetve adott ingerekre feszül meg, vagy lazul el.

Amikor a végbél megtelik, a bélcsatornában megnövekszik a nyomás, ennek hatására a bélfalak eltávolodnak egymástól, majd a végbél összehúzódik és megtelik salakanyaggal, a perisztaltikus mozgás pedig a fekáliát kifelé löki a végbélből – ekkor a belső és a külső záróizmok működésének köszönhetően az ürülék a szabadba jut. Ugyanakkor a túl erős nyomás, és a túl hosszan tartó székelés nem kockázatmentes, hiszen ezek eredményeként alakul ki az aranyérként ismert érkizáródás.

Az ánusz, mint a testünkből távozó salakanyag kijárata olyan testtájunk, amelynek higiéniájára már csak feladata miatt is kiemelt figyelmet szükséges fordítani. A legjobb megoldás erre, még az ürítés után, illatmentes, puha törlővel megtisztítani a végbélnyílást, az érdes felületű, illatosított kendők és WC-papírok viszont kerülendők, mivel ezek irritálhatják a végbél felszínét.

Fürdés, tusolás során az ánusz tisztántartásához meleg vizet és szappant használjunk, dörzsöléssel semmiképpen ne próbáljuk megtisztítani, mert nem csupán irritálhatjuk a bőrfelszínt, de az ánuszt bevonó síkosítóanyagokat is eltávolíthatjuk ezzel – így pedig a székletürítés folyamata fájdalmasabb lehet és mikrosérülésekhez is vezethet.

A végbélnyílás körül található szőrszálak feladata részben a végbélnyílás szárazon tartása, részben pedig a veszélyes por, szálló részecskék végbélbe jutásának megakadályozása. Az ánusz a székletürítés mellett még egy jól észlelhető folyamatban is részt vesz, amit általában hanghatások is kísérnek, ez a szélszorulás, más néven szellentés, ami, bármilyen kínos jelenség is, mégis mindenkinél mindennapos.

A szellentés a különböző, emésztésünkben résztvevő baktériumok és élesztők által termelt gázok keveréke. A hangosabb vagy halkabb hanghatásokkal távozó gázok között időnként akár szabad szemmel nem látható méretű székletszemcsék is lehetnek – a gázok zömében vajsav, kén és szénvegyületekből állnak, amelyek távozásakor a végbélnyílás rezgése kelti a szellentéshez társuló jellegzetes hanghatást.

Mivel a gázok kiszabadulását és a széklet távozását ugyanaz a perisztaltikus mozgás teszi lehetővé, így a végbélben lévő idegvégződések tesznek különbséget a gázok és a széklet között, azaz, a várhatóan távozó anyag jellegétől függően módosul, mi történik akkor, ha a gázok, illetve a salakanyag a záróizmokhoz ér. Időnként azonban ezek az idegvégződések rosszul mérik fel a helyzetet, amit később az alsóneműben megjelenő barna csíknyomok jeleznek.

Egy átlagember naponta akár 1,5 liternyi gázt is termel a beleiben. Az ánuszt bizonyos kultúrák már ősidőktől fogva erogén zónának fogták fel, amit természetesen, ennek megfelelően stimulálni is lehet. Ez nem is véletlen, hiszen a végbélcsatorna falai idegvégződésekben gazdagok és képesek kéjes érzéseket is közvetíteni – ezért gyakorolja számos homoszexuális és heteroszexuális pár is az anális behatolást, mint közösülési formát.

Ugyanakkor az anális szex esetében az óvszer és a megfelelő síkosító használata kötelező, mivel a végbél falai amellett, hogy idegvégződésekkel bőven ellátottak, könnyedén megsérülhetnek, illetve fel is repedhetnek a megfelelő síkosítás nélkül szexuális aktus közben. Ez pedig számos szexuális úton terjedő – köztük a HIV-vírus – fertőzését és más bakteriális fertőzés kockázatát rendkívüli módon megnöveli.