A magas koleszterinszint tünetek nélkül ölhet!

7 tévhit a koleszterinről - Minden amit tudni érdemes

A Magyar Szív Egyesület oktató-szűrő koleszterinkampánya sikerességét igazolja az is, hogy sokan tartják fontosnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését.

_{2008.03.13 13:26}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Egyre többet tudnak a magas koleszterinszintről, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőjéről, és egyre többet a megelőzés lehetőségéiről is. Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban. Tisztázzuk őket együtt!

1. Tévhit: a koleszterinnek kizárólag káros hatása van A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális mennyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) – kifejezetten szükségünk van.

Ez pedig semmiképpen nem tekinthető káros hatásúnak. A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin – köszönhetően a telített zsírsavak jelenlétének - oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet és triglicerid szintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas koleszterinszint azzal okozhat egészségügyi problémát, hogy fokozatosan, évtizedek alatt eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek koleszterinből és zsírból épülnek fel.

Összegezve: a koleszterin szervezetünk számára szükséges vegyület, túlzott mennyiségben azonban káros élettani hatású.

2. tévhit „nincsenek tüneteim, tehát nem lehet magas a koleszterinszintem”

Egyike a leggyakoribb, a koleszterinnel kapcsolatos tévhiteknek. A magas koleszterinszintnek ugyanis sokáig nincsenek látványos tünetei, de pont ezen tulajdonsága miatt az egyik legalattomosabb kockázati tényező. Ezért kell koleszterinszintünket rendszeresen méretni, értékeiről pedig szakemberrel konzultálni.

Ma nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány a legmagasabb valamennyi közül. Azaz, a legtöbben ebben a betegségben halnak meg. A magas koleszterinszint pedig az első számú kockázati tényező!

Összegezve: a magas koleszterinszint tünetek nélkül ölhet!

3. tévhit: öröklött tényezőknek nincs szerepük a magas koleszterinszint kialakulásában

A genetikai tényezőknek is szerepe van, de a magas koleszterinszint kialakulásáért elsősorban a táplálkozás és az életmód felel. (Mindkettő olyan tényező, amelyeket a legkönnyebben tudjuk befolyásolni.)

A koleszterinszint egyébként az életkor előrehaladtával is növekszik, sőt ma már azt is tudjuk, hogy a hormonális változások miatt, az LDL- koleszterinszint jelentős mértékben növekszik a változókorban levő nőknél is.

Fontos még a minőségi vérkép, azaz nem csak az LDL koleszterin, hanem a HDL koleszterin szint is. Ezen utóbbi ha elég magas (nőknél általában magasabb, mint férfiaknál), akkor akár egyáltalán nem baj a magas koleszterin szint. A HDL szint akár rendszeres mozgással is növelhető és ugyanolyan egyszerűen mérhető (kiszámítható), mint az LDL szint.

Összegezve: genetikai tényezők is felelnek a magas koleszterinszintért, de elsősorban a táplálkozás és az életmód.

4. tévhit: a koleszterin értékek személyre szabottan számítanak magasnak

Normál esetben (nem történt még szív-és érrendszeri esemény) a normális koleszterinszint felső határa 5,0 mmol/l, e felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint valójában nem jó, jelzésértékkel bír, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az az egyéb betegségek, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség jelenlététől is függ. (Szívinfarktus után például a normálisnál jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése a cél.)

Összegezve: az 5,0mmol/liter érték küszöbszámnak számít. Az e feletti értékek esetében kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén.

5. tévhit: a magas koleszterinszint nem csökkenthető

Az állítás nem igaz, ugyanis a magas koleszterinszint részben azzal csökkenthető, hogy csökkentjük étrendünk koleszterintartalmát, változtatunk életmódunkon, többet sportolunk, átalakítjuk étkezési szokásainkat, vagy gyógyszeres megoldással, a belső szintézis csökkentésével.

Népességvizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás és életmódbeli változtatásokkal, valamint speciális gyógyszerek szedésével hatékonyan csökkenthető a koleszterinszint, ami egyértelműen mérsékli az erek elmeszesedését. A táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei.

Ennek következtében gyakoribb a szívkoszorú érelmeszesedés és a szívinfarktus előfordulása is. Azokban az országokban azonban, ahol a koleszterint nem vagy kis mennyiségben tartalmazó ételek nagyobb mértékben vannak jelen, mint az állati eredetű táplálékok – kevéssé ismerik a magas koleszterinszint fogalmát.

Összegezve: a magas koleszterinszint hatékonyan csökkenthető az életmód átalakításával, a bevitt koleszterin csökkentésével, gyógyszerrel esetleg ezek kombinációjával.

6. tévhit: a magas koleszterinszint kialakulásáért csak a helytelen táplálkozás felel

A fenti tételmondat csak részben hamis, mert a helytelen táplálkozáson kívül akadnak más, kockázati tényezők, amelyek jelentős része kiiktatható lenne. A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői: a dohányzás, a mozgáshiány, az állandó stressz, a túlsúly, jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása, sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani). Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni.

Összegezve: a táplálkozáson kívül vannak még más kockázati tényezők is

7. tévhit: a szűrővizsgálat sok időt vesz igénybe

Nem igaz, a szűrővizsgálathoz ugyanis egyetlen csepp vér elegendő. A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik.

A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami tájékoztató információt ad a vér összkoleszterin-szintjéről. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. (Ehhez már vénás vérvétel szükséges.)

Összegezve: az összkoleszterinszint az ujjbegyből vett egyetlen vércseppből kimutatható. Magas koleszterinszint esetén részletes analízisre, vénás vérvételre van szükség.