Köldökzsinórvér-őssejt segítség, ha nagy a baj

Amit köldökzsinórvér-őssejt gyűjtéséről és felhasználásáról tudni kell - 1. rész

A köldökzsinórvér a baba vére, ami nagy mennyiségben tartalmazhat őssejteket.

_{2010.07.28 10:13}_Humancell

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek fontos ismérve, hogy könnyen és gyorsan, gyakorlatilag fájdalom- és kockázatmentesen juthatunk hozzájuk. Egy saját köldökzsinórvér eredetű őssejt-tartaléknak nagy előnye, hogy szükség esetén azonnal felhasználható. Így nem kell a hosszas donorkeresési folyamatot végigvárni, csökkentve ezzel a gyógyulási esélyeket.

Szülőkké válva számos döntést kell meghoznunk gyermekünk helyett, és próbáljuk tudásunk szerint a legszebb életet, egészséges jövőt biztosítani neki. De vajon tisztában vagyunk-e a legmodernebb orvos-technológiai módszerek előnyeivel?

A különleges lehetőségről, amely a köldökzsinórvér-őssejtek tárolásában rejlik... „A gyógyítás során őssejteket használunk fel, melyek hagyományosan lehetnek direkt a csontvelőből levettek, de leggyakrabban a véráramból nyert, csontvelői eredetű őssejteket alkalmazunk. A két, hagyományosnak tekinthető alkalmazás mellett újabban lehetőség van arra is, hogy a gyermek születése kapcsán a köldökzsinórvérből levett őssejteket használjuk fel” – mondta Dr. Benyó Gábor főorvos, gyermekgyógyász, hematológus, onkológus szakorvos, transzplantációs orvos – Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályáról.

Vérképzőszervi őssejt-átültetésre számos betegség kapcsán kerülhet sor. Ide tartoznak rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatok, csontvelői eredetű működészavarok, védekezőszervi (immun) betegségek, anyagcsere betegségek és autoimmun betegségek is. A kezelés lényege a beteg kóros (vagy kórosan működő) sejtjeinek elpusztítása, majd az új sejtek bejuttatása, melyek beépülve a csontvelőbe egy immáron jól működő rendszert hozhatnak létre. A magas dózisú gyógyszeres kezelés és az azt követő őssejt-átültetés igen pontos szervezést, időzítést, előkészítést és figyelmes végrehajtást igényel. „A beteg a közvetlen előkészületek után kemoterápiás és immunológiai kezelésben részesül, melyet kondicionálásnak nevezünk. Az előkészítésnek ez a szakasza betegségtől függően 4-10 napig tarthat. A kezelés után egy napos kimosási periódust követően történik meg a transzplantáció.

A transzplantáció napján a megfelelő előkészítő gyógyszerek, infúziók alkalmazása után beadjuk az őssejteket. A sejteket a beteg kanüljébe adjuk be és azok a véráram segítségével jutnak el a csontvelői sejtképző fészkekbe, ahol megtapadnak, és rövidesen elkezdik a vérképző munkájukat” – tette hozzá a szakember.

De mi is az őssejt?

Az őssejtek azok a szinte korlátlan osztódási képességgel rendelkező sejtek, amelyekből a korai magzati fejlődés folyamatában az emberi szervezet különféle szöveteit és különböző szerveit alkotó specializálódott sejtek létrejönnek. A specializálódott sejtek elvesztik további átalakuló képességüket. Azonban a már kialakult emberi szervezetben mindig megmaradnak úgynevezett „szöveti őssejtek”, amelyek őrzik a további osztódás és átalakulás képességét.

Az ember minden olyan szervében fellelhetők, ahol a szövet sejtjeit állandóan regenerálni kell. Így az izomban, a bőrben, de még az idegrendszerben is találtak őssejteket, amik képesek az adott szövetre jellemző specializálódott sejteket létrehozni.

Az őssejteket regeneratív sejteknek nevezik, hiszen a felnőtt, érett szervezetben fő feladatuk az, hogy sérülés esetén részt vegyenek a sejtek pótlásában. A regeneratív orvoslás az őssejteknek ezt a tulajdonságát használja fel gyógyítási célokra.

Őssejt-források

A rutin orvosi gyakorlatban felhasznált vérképző őssejteknek több forrása lehet. Ezek a csontvelő, a keringő (perifériás) vér, valamint a köldökzsinórvér. A csontvelőből és a keringő vérből történő őssejt-nyerésnek a lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az utóbbi időben ezért a figyelem egyre inkább az őssejtek új, könnyen hozzáférhető forrása: a köldökzsinórvér felé irányul.
A méhen belül a magzat vére a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül keringve veszi fel az oxigént és a tápanyagokat.

Amikor a gyermek megszületik, a köldökzsinór átvágásával megszűnik a gyermek vérkeringésének összeköttetése az anyával és a méhlepénnyel. Ha a szülők a szülés alkalmával nem kérik kifejezetten a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megőrzését, akkor ez a hasznos, akár életet mentő vér a köldökzsinórral és a méhlepénnyel együtt szerves biológiai hulladékként ma még megsemmisítésre kerül.

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek előnyös tulajdonságai

A köldökzsinórvér őssejtjei nem csak abban különböznek a felnőtt korban nehezebben kinyerhető szöveti őssejtektől, hogy könnyebben és kockázatmentesen levehetők, hanem a sejtek korát illetően is. A köldökzsinórvér őssejtjei gyakorlatilag "újszülött-korúak", tehát nagyon fiatal sejtek, osztódási képességük ezért nagy, még sok sejtet tudnak létrehozni életük során. Emellett genetikai állományuk nagy valószínűséggel mentes a környezeti károsodásoktól (pl. sugárzás, szmog). A szöveti őssejtek velünk együtt öregszenek, és a minket ért negatív hatások a sejtek genetikai állományát is érinthetik.

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek beültetésének előnye továbbá, hogy immunológiailag éretlenek, ezért alkalmazásuk kapcsán ritkábban lép fel olyan betegség, amikor a beültetett sejtek megtámadják a befogadó szervezet sejtjeit ("graft versus host"). Így ezek az őssejtek a családon belül, elsősorban a közeli rokonok (szülők, testvérek, nagyszülők) kezelése során is jó eséllyel felhasználhatók. Ezzel kiküszöbölhető, hogy például a donornak alkalmas egészséges testvért megterhelő beavatkozásoknak tegyék ki.

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek jelenlegi terápiás felhasználási lehetőségei

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek terápiás felhasználásával kapcsolatos orvosi javaslatok gyakorlatilag megegyeznek a csontvelőből vagy a keringő vérből nyert őssejtek felhasználási javaslataival. Napjainkban vérképző eredetű őssejt-beültetést leggyakrabban bizonyos súlyos daganatos betegségeknél (főleg különböző leukémiák), elsősorban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő betegségeknél alkalmazzák. 80-nál is több a jelenleg őssejt-transzplantációval gyógyítható betegségek száma.

Magyarországon 5 állami transzplantációs központban (Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen), évente 300-350 őssejt-beültetés elvégzésére van lehetőség.

Minden sikeres kutatás legnagyobb kritikája az, hogy elméleti eredményeket hoz, de a gyakorlati alkalmazás - például a beültethető minták korlátozott száma miatt - gátolt. Az orvosok szerint nagy szerencse, hogy a placentában található köldökzsinórvérről már több évtizede kiderült, hogy nagyszerű vérképző őssejteket, és emellett úgynevezett "mezenhimális" őssejteket is tartalmaz.

"Azt tudjuk a köldökzsinórvér eredetű mezenhimális őssejtekről, hogy sikeresen lehet sejttenyészetben fenntartani és különféle sejtekké (például csont-, porcképző, ideg vagy akár tüdő-sejtté) átalakítani." (Dr. Won Soon Park, a Szöuli Gyógyintézeti Központ kutatója - Cell Transplantation, Volume November 2009, Stem Cells online edition, October, 2009)

Őssejt-kutatás

A tudományos világ érdeklődésének középpontjában ma az őssejtek által kínált kezelési eljárások állnak. Világszerte számos tudományos vizsgálatot folytatnak a köldökzsinórvér eredetű őssejtek orvosi felhasználhatóságát illetően. Kutatási eredmények igazolják az őssejt-terápia alkalmasságát szívinfarktus kezelése kapcsán az elhalt szívizomsejtek pótlására, gerincvelő sérülésnél idegsejtek regenerálására, cukorbetegség (elsősorban I-es típusú diabetes) gyógyítására inzulintermelő sejtek létrehozásával.

Vizsgálatok folynak Alzheimer- és Parkinson-kór esetén történő őssejt-terápiás alkalmazásokra is. Ugyancsak pozitív eredményeket hoztak azok a kutatások, amelyek során őssejt-kezeléssel izomsorvadásos beteg állatok tüneteit javították. Laboratóriumi körülmények között őssejtekből működőképes májszövetet is létre tudtak hozni.

Az őssejtek felhasználhatóságának tudományos jelentőségét mutatja az is, hogy a 2007. évi orvosi Nobel-díjat is e témában ítélték oda.