Összefüggés az asztma és az alvási apnoe között

Az asztmások éjszaka sem lélegzenek

A Michigan-i Egyetem kutatói vizsgálatukkal egyértelműen kimutatták, hogy az asztma és az alvási apnoe - más néven éjszakai légzéskimaradás - közt szoros összefüggés áll fenn. Közös kezelésük során a légzés kimaradás megoldásával jelentős javulás várható a beteg asztmás tünetei terén is.

_{2008.08.24 14:18}_{orvostkeresek.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Alvási apnoenak nevezzük az éjszaka folyamán akár többször, változó ideig fennálló, hosszabb légzés kimaradásokat. Legfontosabb tünetei közt említendő a horkolás, horkantás, éjszakai tarkóizzadás, gyakori vizelés és nyugtalan alvás, amelyet természetszerűleg napközbeni aluszékonyság követ. Jelen vizsgálatba 115, többségében súlyosan asztmás beteget vontak be, akiknél a szokásos kezelési módok nem bizonyultak kellően eredményesnek. 55%-uk panaszkodott napközben jelentkező fáradtság-rohamokról, mely az alvási apnoe betegség jellegzetes tünetei közé tartozik.

Kérdőívek kiöltése után a nők 49%-ról, a férfiak 33%-ról állapították meg, hogy nagy valószínűséggel előfordul náluk éjszakai légzéskimaradás. Az alvási apnoe kezelése során különböző eszközökkel a légzési rendellenesség helyre állítható. Ezek lehetnek szájbetétek, vagy pozitív légnyomást biztosító készülékek. Utóbbi működésének lényege, hogy alvás közben szobalevegőt juttat az orron keresztül a garatba.

A befújás segítségével túlnyomást hoz létre, amely ellenáll az intenzív levegőáramlás által létrehozott szívóhatásnak és ezzel a felsőlégúti elzáródásnak. Kísérletek igazolják, hogy krónikus asztmás tünetek esetén a készülék használatával az alvási apnoe gyógyításán túl jelentős javulás érhető el az asztma terén is. Az eredmények tanulsága, hogy a kezelőorvosoknak a szokásosnál jóval nagyobb alapossággal szükséges eljárniuk asztmás betegeik vizsgálatakor. A szokásos légzésfunkciós vizsgálatokon felül érdemes elvégeztetni az alvás közbeni légzés vizsgálatát is.