Gyógyító saját vér

Sajátvér-terápia: Hogyan hat a saját vérünk injekcióként?

A sajátvér-terápia néhány évtizeddel ezelőtt még hazánkban is jól ismert és gyakorta használt gyógymód volt. Kár, hogy az utóbbi időben ez a módszer feledésbe merült, mert sok esetben hasznos lehetne...

_{2009.02.11 07:55}_ideal.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A saját vért (= SVT) gyógyítás céljából már i. e. 2400–2500 évvel ezelőtt is használták az ókori Kínában. A 19. század elején két, Amerikába került svéd orvos vezette be újra a tüdőgyulladás és a tbc gyógyítása során a desztillált vízzel hígított vénás vér izomba történő adását. Kezelésüknek köszönhetően sok súlyos beteg nyerte vissza újra egészségét. Majd G. Bier 1905-ben számol be SVT-ról csonttörések gyors gyógyulásával kapcsolatban szerzett megfigyelései nyomán. Ezután elkezdte módszeresen alkalmazni a saját vér beadását különféle betegségeknél, majd rendszerezte tapasztalatait.

Hogyan hat a saját vérünk injekcióként?

Noha a módszer hatásmechanizmusa még ma sem teljesen tisztázott, az egyik leghatásosabb immunstimulálónak számít. Theurer kutatásai alapján arról számolt be, hogy bizonyos makromolekulák, heterológ (más szervezetből származó) és homológ (azonos szervezetből eredő) szervkivonatok képesek az immunrendszert stimulálni, sőt akár az „immunmerevséget” is áttörni. Ugyanúgy alkalmasak továbbá különböző rosszindulatú daganatok oxidációját (lebomlását) is fokozni.

A SVT-t szokás „aktív biomoduláló szignálnak” is nevezni, ami azt jelenti, hogy a szervezet számára – annak aktuális állapotáról – az immunrendszert aktiváló információkat közöl. Tekintve, hogy SVT során nem idegen, hanem saját anyagot adunk vissza, a módszer (kellő sterilitás mellett) gyakorlatilag teljesen veszélytelen.

Milyen formában használható?

Önálló SVT – a vénából levett vért a farizomba adjuk vissza. Hemoaktivátorral kezelt SV – a fiziológiás sóoldattal és kevés hyperoxiddal kevert vért UV-besugárzás után mélyen az izomzatba adják be.
Oxigénezett SV (ózonterápia) – elsősorban a szövetek és az érfal koleszterinraktárait mobilizálja; ezáltal a vérzsírértékeket normalizálja, és az erek átjárhatóságát javítja. Elsősorban érbetegek kezelésére javallható eljárás.
Dúsított SV – különféle gyógynövények, illetve szervkivonatok injekcióval kombinálva is jól bevált módszer.
Sajátvércseppek – a saját vérből homeopátiás hígítással és potencírozással „sajátvér-nozódát” (cseppek) is előállíthatunk. Elsősorban gyermekek immungyengeséggel összefüggő megbetegedéseinek kezelésére fejlesztették ki.

Mikor érdemes megpróbálni?

Allergiák: az allergénekkel szembeni érzékenység csökkentésére: a feltételezett vagy eleve ismert allergén hígított oldatát szájon át adják, kiegészítésül saját vérrel keverve.
Immunbetegségek: pl. reumás ízületi gyulladás, allergiák, fertőzésekre való fokozott fogékonyság (visszatérő húgyúti, nőgyógyászati, légúti… gyulladások, gombásodások, bakteriális vagy vírusos fertőzések). Bőrbetegségek: herpeszek (ajak, genitális…), akné, furunkulusok, ekcémák, pszoriázis.
Légúti betegségek: krónikus felső légúti, ill. egyéb fertőzések, asztma. Keringészavarok: érszűkület, agyi keringési zavarok, stroke és agyvérzés utáni állapot.
Anyagcserezavarok: máj- és vesebetegségek, cukorbetegség, köszvény. Daganatok utókezelése.
Általános kimerültség, fáradékonyság, erőtlenség, levertség.

Jó tudni!

Mikor nem ajánlott? Általában olyan állapotban, amikor a vérzékenység vagy trombózis esélye fokozottabb. Minden egyéb esetet az orvos feladata elbírálni.

Hány kezelés indokolt? Többnyire 10 elegendő egy akut probléma gyors rendezése, illetve a recidíva kivédése céljából. Krónikus betegségeknél mindig az orvos szabja meg az injekciózás gyakoriságát, illetve a mennyiségeket, vagy azt, mivel kombináltan célszerű alkalmazni.