Mi okozza az agyban a zavarokat?

Az agyterületek eltérő használata magyarázhatja a skizofrének memóriazavarait

A skizofrén betegek által tapasztalt tartós memóriazavarok lehet, hogy avval függenek össze, miként dolgozza fel agyuk az információkat - derül ki a The Public Library of Science által publikált cikkből, melyet Junghee Lee, Bradley S. Folley, John Gore és Sohee Park írt, és a PLOS One című online lap március 12-ei számában jelent meg.

_{2008.03.14 17:58}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

„Felfedeztük, hogy a skizofrén betegek az egészségesekhez képest eltérő agyterületeket használnak a munkamemória működése során, amely a rövid távú memória egy aktív formája.”- mondta Park. „Mindkét csoport a frontális agykérget használta emlékezéskor és felejtéskor. Ugyanakkor, míg az egészséges csoport ennek az agyterületnek a jobb oldalát használta, mikor arra kértük, térbeli elhelyezkedésekre emlékezzenek, addig a skizofrén betegek mindkét félteke szélesebb hálózatát használták.”

„Ez azt sugallja, hogy amíg az egészséges emberek a specifikus memóriaműködéshez az agyterületek egy specializált és fókuszált hálózatát alkalmazza, addig a skizofrén betegek inkább egy diffúzabb és szélesebb hálózatot használnak ugyanazon cél elérése érdekében.”

A kutatók alapvető különbségeket találtak az egészségesek és skizofrének között abban, ahogy hibáznak. Amikor az egészséges emberek felejtettek, nem voltak magabiztosak válaszukban, és a helyes memóriaműködéskor használt agyterületek inaktívak maradtak. A skizofrén betegeknél egy sokkal összetettebb képet figyeltek meg.

„Ha az egészséges emberek helyes választ adnak, a jobb frontális agykéreg aktivitása nő. Ha felejtenek, nincs ilyen növekedés. Agyuk aktivációs mintázata szorosan összefügg memóriájuk teljesítményével. Nem így a skizofrén betegek esetében.”- közli Park.

„A skizofrén betegek hibás információkat kódolhatnak és ezekre emlékeznek. Az agy aktivációs mintázata ilyen hibák esetében azt jelenti, hogy emlékeztek valamire, ám az (eleve) hibás volt. A hibás tárolás és a válaszadásban való magabiztosság párosítása lehet a téveszmék létrejöttének egyik módja.”

A korai 1990-es évektől tudják a kutatók, hogy a munkamemória zavarai a skizofrénia állandó tünetei. A kutatók célja annak jobb megértése, hogy mi történik az agyban, ami ezeket a zavarokat okozhatja. „A jobb félteke általában a térbeli információk feldolgozásakor lép működésbe, ám ha hibásan működik, ami a skizofrének esetében is előfordul, a bal félteke is működésbe lép.”- magyarázta Park.

„Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a skizofrén betegeknek több nehézséget okoznak ezek a feladatok, és ennek eredményeként több agyterületet hívnak segítségül.”

A kísérletben a résztvevőket arra kérték, hogy a számítógép képernyőjén látható pontra koncentráljanak. Ezután három fekete kör tűnt fel a képernyőn szürke háttérben, mindegyik eltérő helyen. Egy rövid szünet után a résztvevőknek egy mintát mutattak és megkérték őket, hogy ha a minta hasonlított a korábban megmutatott körökre, nyomjanak meg egy gombot, és ha nem, egy másik gombot. Ezután azt kérték, hogy nyomjanak meg egy újabb gombot egy egytől ötig tartó skálán, hogy miként jellemzik magabiztosságukat a válaszadáskor.

A kutatók felvételeket készítettek az agyi aktivitásról a feladatok során funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) képalkotó segítségével. Megismételték a kísérletet az infravörös-közeli spektroszkópiát (NIRS) alkalmazva is, amely a skizofrének vizsgálatának egy új és ígéretes módja a kutatók szerint.

„Sok beteg meghaladja az fMRI alkalmazásának biztonságos testsúly határát kezelésük mellékhatása következtében. A paranoia és a szorongás, melyek gyakran a skizofrénia részei, szintén megnehezítik az fMRI alkalmazását, ahol fekve kell egy csőben tartózkodni – ez sok beteg számára lehetetlen. Emellett a fém implantációval rendelkező betegekről sem lehet ilyen képeket készíteni.”- magyarázta Park.

„Az NIRS esetében nincsenek ilyen problémák. A vizsgált beteg egy széken ül, és műanyag készüléket helyeznek a fejére pár szíjjal. Még a csecsemők is jól viselik. Kísérletünk bemutatja, hogy a NIRS az fMRI járható alternatívája, ami azt jelenti, hogy sokkal több ember vehet részt a kísérletekben.” A kutatók azért választották a PLOS One című lapot, mert ez a közönség számára ingyen hozzáférhető.

„Úgy éreztük, az a tény, hogy bárki hozzáférhet tudományos cikkekhez ebben a lapban, egy nagy előny.”- közölte Park. „Általában fizetni kell az ehhez hasonló hozzáférésekhez. A legtöbb skizofrén, beleértve a kutatásunkban résztvevő egyéneket is, ehhez nem rendelkezik elegendő pénzzel. Ez a cikk mindenki számára ingyen elérhető.”