Túlélni a mellrákot

A mellrákba nem muszáj belehalni!

A mellrák a nők réme: évente nyolcezer új esetet diagnosztizálnak csak hazánkban. Két és fél ezer esetben nem lehet megmenteni a beteget.

_{2010.07.27 12:10}_{napidoktor.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A magyar nőknek nagyjából tíz százaléka betegszik meg élete során emlőrákban – a kór leginkább a 45-65 éves korosztályt érinti, de jóval fiatalabbak is estek már áldozatul az alattomos kórnak. Ezért is nagyon fontos a megelőzés! Egy kis odafigyeléssel sokan megmenekülhetnének!

A mellrákban talán az a legveszélyesebb, hogy kezdetben tünetmentes. Ezért érdemes felkapni a fejünket arra, ha a mellünkben vagy a hónaljárokban csomót érzékelünk, ha a kebel nagysága és/vagy kontúrja megváltozik. A mellbimbó megváltozása, például befelé fordulása, a bimbó vagy bimbóudvar környékének vörösödése, duzzanata, gyulladása is intő jel – akárcsak az, ha az emlőn vagy a mellbimbón eddig nem tapasztalt bemélyedést vagy kidudorodást észlelünk, a mell bőre megvastagodik, narancsbőr-szerű lesz. Az emlőben futó vénák állapota is sokatmondó: ha kidudorodnak vagy beesettek, az bajt jelez, akárcsak a mell váladékozása - különösen, ha véres.

Ami a rák kiindulási helyét illeti, az leggyakrabban a külső-felső negyedben mutatható ki. Itt találják a 40 százalékát, a középső területen a 18 százalékát, az összes többi negyedből 10-15 százalék negyedenként, a mellbimbó csak 1 százalékban jelölhető meg kiindulási helyként.

Megelőzés önvizsgálattal – mi a normális?

Az önvizsgálatot célszerű a menstruáció utáni néhány napban végezni. Az emlők alakját, nagyságát, bőrét és a mellbimbók állapotát kell vizsgálni leengedett és felemelt karral is. Az, ha az egyik mell vagy mellbimbó valamivel nagyobb, mint a másik, vagy befelé fordul, természetes jelenség. Ha a bőr kisebesedik, annak a beizzadás is oka lehet, különösen nagyobb kebleknél, alul a has bőrével érintkezve. Akár gombás fertőzés is kialakulhat, ilyenkor bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kisebesedést okozhatnak a merevítős melltartók is. Váladékozhat az emlő hormon hatására is. Ilyenkor azonban a váladék színe fehér, sárga, zöldes vagy színtelen. A nőgyógyász meg tudja mondani a tünetek okát.

Gének és lelki okok

Több dolog is befolyásolja az alattomos betegség kialakulását: a nők azért betegszenek meg jóval nagyobb arányban a férfiaknál, mert eltérőek a mellben levő szöveteik. Az elváltozás esélye a korral nő. Ha volt már daganat az egyik emlőben, háromszor nagyobb az esélye annak, hogy kialakuljon a másikban is. Nagyobb arányban lesznek betegek azok a nők, akik nem szülnek, vagy ezt csak 35 éves kor felett teszik.

Amennyiben a családban egy vagy több rákos megbetegedés már előfordult, nagyon megnő a betegség kialakulásának esélye. Az ún. BRCA1 és BRCA2 gének egyes örökölt mutációi kapcsolhatók a mellrák és a petefészekrák megnövekedett kockázatához. További kockázatot jelent az elhízás, a zsíros, főleg telített zsírsavakat tartalmazó ételek fogyasztása.

Manapság sajnos egyre fiatalabb nők is megbetegszenek mellrákban – ezt a felgyorsult élettempó, a gondok magunkba fojtása, a káros környezeti hatások is okozzák. A női mell a nőiesség, az érzékiség, a szexualitás és az anyaság jelképe is, tehát számos lelki ok állhat a megbetegedés hátterében. A szakemberek megfigyelték: azok a hölgyek, akik félénkek, magukba fordulóak, nemigen tudnak barátkozni, nagyobb eséllyel betegszenek meg. Akik stressz is kiemelkedő szerepet játszik a kór megjelenésében.

Vajon túlélem?

Azt, hogy a daganatokat milyen mértékben lehet kezelni, a stádium-besorolás és a szövettani típus határozza meg. A stádium meghatározásban a daganat kiterjedése az elsődleges szempont, valamint a környezethez való viszonya; továbbá, hogy vannak-e áttétek, vagy sem.

A klinikai stádium-besorolás alapján négy csoportot különítenek el: az I. stádiumban jellemzően kis kiterjedésű körülírt daganatról van szó. A II. stádium nagyobb kiterjedésű körülírt daganat, ami a környező szervekre ráterjedhet, illetve nyirokcsomó áttétet adhat. A III. stádium a II. stádiumnál kiterjedtebb daganat, gyakrabban terjed a környező szervekre, és gyakrabban ad nyirokcsomó áttétet. A IV. stádium jellemzően a daganat a szervezet több szerét érinti (távoli áttét).

A kezelés stádiumfüggő. Elsődlegesen műtétet alkalmaznak, sentinel nyirokcsomó vizsgálattal. A lehetőségek közt van a sugárkezelés, kemoterápia és hormonkezelés, vagy molekulárisan célzott daganatterápia (target terápia). Ha korán felfedezik a rákot és megműtik a beteget, kisebb az esélye annak, hogy sugár- és kemoterápiát is igénybe kelljen vennie.

Kezelési módok

A sugárterápia során ionizáló sugárzással a szakemberek minél több tumorsejtet igyekeznek elsorvasztani. A részt, amelyről eltávolították a tumort, foton-, elektron vagy gammasugárzásnak teszik ki. A sugárgépek ma már érzékenyebbé váltak, nőtt a célzási pontosság is, ezzel csökkentek a mellékhatások.

A kemoterápia hatással van az egész szervezetre, a nem műtött részekre is. Intravénásan vagy tablettákon keresztül természetes vagy szintetikus anyagokat juttatnak a szervezetbe, ezért a gyors növekedésű sejtek elpusztulnak, de sajnos ebbe a nem rákosak is beletartoznak. A terápia mellékhatása hajhullás, hányás, szédülés, hasmenés, emésztési zavarok.

A Tamoxifent már az 1960-as években felfedezték, antiösztrogén, vagyis az ösztrogén eljutását blokkolja hormon hatására a növekvő daganatsejtekig. Nem mindenkinél ugyanolyan hatékony azonban és mellékhatásairól sem tudni pontosan, nem veszélyesebb-e, mint a várt eredmény.

A katéterezést néhány esetben alkalmazzák, tesztelés alatt álló módszer, melynek során az ütőérbe egy 1 milliméteres katétert tolnak, és egy ennél is vékonyabb szerrel törnek előre a tumor vérellátó erezetébe, daganatellenes anyagokat juttatva a daganatba.

Az immunterápia a sejtregenerációt segíti elő. Vagy a hatástalanított saját ráksejteket, vagy pedig egyéb stimuláló szereket juttatnak a szervezetbe.

Riasztó adatok

Megdöbbentő, de hazánkban évente 2300 nő hal meg azért, mert nem figyelt tudatosan magára, és nem fedezték fel nála időben a mellrákot. Ha rendszeresen jártak volna orvoshoz, nem hagyták volna ki a mammográfiás szűrővizsgálatot, a panaszok észlelésével azonnal felkeresték volna az orvost, felüknek nem kellett volna meghalnia.

Idegborzoló tény, hogy sokan abban a gyilkos illúzióban ringatják magukat: velük ez úgysem történhet meg. Mások azért nem mennek orvoshoz, mert félnek attól, mit fognak ott hallani. Sajnálatos, hogy vannak, akik időhiányra, rohanó életmódjukra, a munkahely elvesztésétől való félelemre fogják az orvos elkerülését. Amikor azonban már nagyon muszáj, és eljutnak a doktorhoz,sokszor valóban a lehető legrosszabbtól kell tartaniuk. Nem biztos, hogy meg lehet őket menteni...Az emlőrák nem törvényszerűen halálos betegség, ha idejében kezeltetjük!

Mivel harcolnak a jövőben?

A még kevésbé széles körben alkalmazott gyógyítási eljárások között tartják számon az Endosztatint, mely a daganatos szövet vérellátását csökkenti, tehát hatására az nem nő tovább. A valódi eredményekre valószínűleg még éveket kell várni.

Eséllyel vehetjük fel a harcot a mellrák ellen a génterápia segítségével is. Mivel az emlőrák örökölhető, kideríthető, mely gének felelősek a betegségért: eddig kettőt találtak, ez azonban még csak a hajlam, nem a kór. Jelenleg még nincs megoldási mód a hatástalanításukra, de a jövőben lehet rá. Ahogyan arra is, hogy az orvosok géneket juttassanak a szervezetbe, melyek az immunvédekezést növelik.

Reményekkel kecsegtet az epidemiologikus módszer – azaz annak kiderítése, milyen összefüggések vannak a táplálkozásunk és életmódunk, valamint a rák kialakulásának veszélye között, ebben a szakemberek a mediterrán területeken végzett kutatásokra is támaszkodnak – ezekben a térségekben ugyanis kisebb a rák előfordulása. A hal- és az olívaolaj fogyasztásának köze lehet ehhez, de akár a talaj alacsonyabb cink- és szeléntartalmának is...

Csalánkivonat bőr alá injekciózásával fokozni lehet a szervezet immunvédekezését, a hipertermia eljárással pedig, vagyis az érintett terület 43 és fél fokosra melegítésével elősegíthető a hibás sejtek szétesése és blokkolható a sejtosztódás – ezek a módszerek is adhatnak okot a bizakodásra.

A Tufts Orvosi Egyetem és a Sackler Bioorvosi Tudományok iskolájának orvosai ugyanakkor fél évvel ezelőtt azonosítottak két típusú előalakot az emlősejtek fejlődése során, melyek közül az egyik kiindulópontja lehet a luminális emlőráknak - ez a betegség leggyakoribb típusa. A felfedezés az emlőrák gyógyszereinek célpontjául szolgálhat.