A net mindent megold - a memória meg leépül?

Hadd butuljon szegény ember...?

A világháló manapság gyakorlatilag mindent a szánkba ad - ha valami nem jut eszünkbe, irány a Google, Facebook, internetes adatbázis. Vajon magunktól mire emlékeznénk?

_{2011.07.20 10:50ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Furcsa dolog ez: a számológépek ma már azonnal kéznél vannak, ha ki kell számolni valamit. Ha éveken át csak előkapjuk őket, ha szükség van rá, és nem tornáztatjuk az agyunkat, előbb-utóbb azt vehetjük észre, hogy már nem mennek jól a legegyszerűbb számolási feladatok sem.

Talán nem ennyire van ez így az emlékezéssel, az azonban bizonyos, hogy az internet azt is alaposan megváltoztatta: ha egy színész nevére, egy születési dátumra van szükségünk, vagy akár az ismerősünk születésnapja nem jut eszünkbe, azonnal ott a lehetőség, hogy megtudjuk a világhálón keresztül. Google, Facebook és társai rögtön segítenek.

Ennek köszönhetően pedig egyre kevésbé szorulunk rá, hogy megerőltessük az agyunkat. A jelenség neve "Google hatás". Betsy Sparrow professzor a New York-i Columbia Egyetemről úgy véli, a Google csak egy formája a külső memóriának.

Legtöbben most is szeretteinkhez, ismerőseinkhez fordulunk, ha kell valami: például a férjünket megkérdezzük a sporttal kapcsolatban, édesanyánkat egy étel elkészítéséhez, barátaink pedig segítenek felidézni a közelgő születésnapokat.

Csakhogy az internettel ez ma már két perc alatt megoldható, és egyre többen választják a könnyebb és kényelmesebb megoldást: bepötyögik, amit tudni akarnak, és már jön is a válasz.

Az internet manapság mindig és mindenhol elérhető, könnyű az információkhoz hozzájutni, erőfeszítés nélkül. Sparrow és kollégái négy kísérletet végeztek el, hogy lássák, a netes keresésbe illetve okostelefonokba vetett bizalmunk mennyire van hatással a felidéző, visszaemlékező képességünkre.

Az eredmény: az agy elkényelmesedik. Egyik feladatban például egy rövid szöveget gépeltettek le fiatalokkal. Ezt követően a csoport egyik felének azt mondták, a szöveget elmentik, a másiknak pedig azt, hogy kitörlik. Azok a résztvevők, akik úgy tudták, törlődik a szövegük, sokkal több részletére emlékeztek, mint azok, akik biztosak voltak abban, hogy a szöveg megmaradt.

Egy másik feladat arra világított rá, hogy a résztvevők sokkal jobban emlékeznek arra, hol voltak megtalálhatók bizonyos információk, mint magukra az információkra.

Afelé haladunk, hogy az információk helyére emlékszünk, valamint arra, hogyan találjuk meg azokat. Ez annyiban jó, hogy végtére is jobb tanulókká formálja az embereket - véli Betsy Sparrow.

Mark Mapstone, a Rochester-i egyetem neuropszichológusa szerint ugyanakkor a Google hatás nem éppen előnyös az agyunkra nézve, hiszen nem használjuk az agyat úgy, mint korábban, és nem terheljük, az összetettebb gondolkodás is nehezebbé válhat.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter