Az aromaterápia

Egyre inkább elfogadott a hagyományos gyógyászat kiegészítésére vagy más alternatív gyógymódokkal együtt az aromaterápiát is alkalmazni a gyógyászatban.
_{2006.03.04 20:10}

_hirdetés

Az aromaterápia az idegrendszerre hat, segíti az ellazulást, javítja a kedélyállapotot. Ezen kívül még betegségmegelőzésre és gyógyításra is alkalmas. A terápia illóolajokat használ, amiket a növény különböző részeiből vonnak ki. Az illóolajok mivel rendkívül tömények elég néhány csepp a kívánt hatás eléréséhez.

Egy kis aroma-történelem
Az aromaterápia, ha nem is ilyen tudatosan, alkalmazása a gyógyászatban több ezer éves múltra tekint vissza. Bizonyos növények hallucinogén hatását már ie. 4000-ben is ismerték a nomád törzsek. Feljegezték, hogy a régi szkíták vadkendert dobtak a forró kőre, füstjét belélegezték, és együtt "kacarásztak örömükben".

Bizonyos mértékig a sámánok tevékenysége is aromaterápián alapult. A sámán gyógynövényekkel gyógyított és hallucinogén növények fogyasztásával került transzba. Sámánsága, mondhatjuk, növényismeretének volt köszönhető.

Az ókorban bizonyos növényeket szentnek tekintettek és áldozatként ajánlottak fel az isteneknek, méghozzá úgy, hogy leégették őket. A szentnek tartott növényeknek varázserőt tulajdonítottak. Többnyire pedig gyógyító erőt is.

A gyógyító képesség felismerésében természetesen élenjártak a kínaiak és az egyiptomiak. Egyiptomban tudtak illóolajat készíteni, gyógyszereket, kozmetikumokat készítettek, és kereskedtek is ezekkel a készítményekkel. A görögök szintén az egyiptomiaktól lesték el az illóolaj-készítés és felhasználás tudományát. Ők pedig a rómaiaknak adták tovább tudományukat.
Európába először a 10. században ismerkedtek meg az illóolajokkal: természetesen a rózsavízzel. A következő századokban pedig megindult a parfüm "gyártás". A parfümkészítők hírnévre és nem utolsósorban vagyonra tettek szert. A parfümök illatanyagát akkoriban szinte kizárólag virágokból nyerték ki, de az illat tartósításának már akkor több módszere is ismert volt.

A középkori orvoslásba is beszivárgott a növények illata. Először a rozmarineszenciát használták. A 16. századra pedig már több, mint 70 eszenciát használtak.

Az aromaterápia elnevezés Gattefosé francia gyógyszerésztől származik, aki kozmetikumokat és bőrgyógyászati termékeket készített illóolajok segítségével. Az első aromaterápia klinikát már persze amerikában alapították. A gyógyászatban rejlő "business" felfedezése Godissart nevéhez fűződik. Itt gyógyítottak bőrrákot, üszkösödést, és fekélyt is. A második világháborúban már sebesülteket is kezeltek aromaterápiás módszerekkel.

Ma már elterjedt gyakorlat az aromaterápiát más alternatív gyógymódokkal is ötvözni. Így például a keleti masszázzsal és egyre inkább tért nyer a hagyományos orvoslásban is. Kezd elterjedni a kórházakban a kortermek illatosítására és a fertőzések megeleőzésére a levendula használat. Japánban egyes hivatalokban pedig borsmentát használnak a koncentrációs képesség növelésére.

Masszázs

Otthoni használatra legjobb, persze az illatosítás mellett, a masszázzsal ötvözni az illóolajokat. Jó kondicióban tarthatjuk segítségével testünket, megszabadulhatunk a stresztől, feszültségtől, gyorsíthatjuk a gyógyulási folyamatot (ezen eredmény eléréséhez szakemberhez kell fordulnunk).

A masszázshoz vegyük le saját és partnerünk ékszereit és a kontaktlencsét is. Ne masszírozzunk fertőzés vagy törés estén, visszér, friss seb környékén és terhesség vagy menstruáció alatt.

Az illóolaj elkészítéséhez az 50 ml bázisolajhoz maximum 20 csepp illóolajat adagoljunk. Az összetétel a kívánt hatás miatt változó. Azt a szakembertől érdemes megkérdezni, de általánosan alkalmazható, kíváló stresszoldó képessége miatt a 10 mg szőlőmagolaj és a 4 csepp levendula alkotta masszázsolaj