A fényérzékenység növeli a bőrrák kialakulását

Bizonyos egyének testén napfény hatására kiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek. A fényérzékenység bizonyos formái egyben a bőrrák kockázatát is jelentősen növelik.
_{2006.07.28 09:13, Forrás: orvostkeresek.hu}

_hirdetés

A betegek többnyire nem feltételezik, hogy bőrtüneteikért a fény a felelős. Azonban nem kizárólag az erős, nyári napsugárzás okozhat problémákat, a tünetek már a téli napsütés, különösen érzékeny egyének esetében pedig a zárt térben használt világítótestek hatására is jelentkezhetnek.

Ultraviola sugárzás

A napfény egyaránt tartalmaz látható és rövidebb, szabad szemmel nem érzékelhető, un. ultraviola sugarakat. Az UV-sugarak segítségével barnulunk le, de okozhatnak leégést, vagy akár bőrrákot is. Az UV-sugarak két csoportját különböztetjük meg. Az UVB rövid hullámhosszú sugarak, melyek a leégést okozzák, s a napbarnított bőrszínért felelősek, illetve a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak. A betegek vagy egyfajta sugárzásra mutatnak érzékenységet, azaz UVA, UVB, vagy látható fényre, vagy több sugárzásra. A leggyakoribb az UVA érzékenység.

A fényérzékenység okai

Fényérzékenység számos okból adódóan jelentkezhet.
Kiválthatják belsőleg alkalmazott gyógyszerek, kémiai- és illatanyagok, növények. Hajlamosító tényező még bizonyos autoimmun betegségek megléte, különösen a lupus erythematosus. Porphyria, másnéven bíborbaj rendellenesség esetén. Polimorph fénykiütés, actinic prurigo, napfény hatására jelentkező csalánkiütés, krónikus fotoszenzitív dermatitisz, genetikai rendellenességek; xeroderma pigmentosum mind hajlamosítanak fényérzékenységre.

Habár a legtöbb, olyan közismert bőrbetegségben - mint a pikkelysömör és az atópiás dermatitisz, másnéven ekcéma - szenvedő ember a napfénnyel vagy UV sugarakkal történő kezelést eredményesnek találja, 10 százalékuk mégis a tünetek erősödéséről számol be.

Fényérzékenységet kiváltó gyógyszerek

A fényérzékenységre hajlamosító gyógyszerek hatása jelentkezhet egy egészen váratlan leégés, vagy a napfénynek kitett bőrfelületeken (nyakon, arcon, karokon, kézfejen, lábszáron, lábfejen) száraz, érdes, vagy hólyagos - nem minden esetben viszkető - megjelenő kiütések formájában. A gyógyszerek okozhatnak még onycholysis-t, vagyis a körmök elszíneződését, s a köröm, körömágytól való elválását is. A leggyakoribb esetekben fényérzékenységet kiváltó gyógyszerek a vízhajtó, tetracycline antibiotikumok és gyulladásgátló hatóanyagok.

Fotokontakt dermatitisz

Bizonyos kémiai anyagokkal történő bőrkontaktus toxikus vagy allergiás reakciót okozhat a napfény hatásának kitett bőrfelületen. Ezt a jelenséget nevezzük fotokontakt dermatitisznek. Leggyakoribb kiváltó tényezői a kátrány kivonatot tartalmazó készítmények, illatanyagok és napvédő szerek. A phytophotodermatitis napozást követően, bizonyos növények megérintésének hatására jelentkezik hólyagok és barna csíkok formájában. Főként a zeller, a petrezselyemlevél, -gyökér, sárgarépa, füge, citrusfélék és az ernyős virágzatú fűfélék (például a kaukázusi medvetalp), amelyek fényérzékenyítő psoralen anyagot tartalmaznak.

Lupus erythematosus

A lupus erythematosus (LE) a bőr betegsége, mely leginkább a fiatal, felnőtt, sötétbőrű nőket érinti. Habár a betegség kialakulásában a napfény döntő szerepet játszik, napvédő krémekkel mégsem tudjuk 100 százalékosan elkerülni. A lupus erythematosus krónikus, az általa megtámadott szervek gyulladásával és károsodásával járó autoimmunbetegség.

Leggyakoribb megjelenési formája, a discoid lupus erythematosus, melyben csúnya, vörös hámló foltok jelentkeznek, melyek fehéres heget hagynak hátra. A betegség leggyakrabban az arcon és az orron jelentkezik, de előfordulhat a hát felső részén, a nyakon és a kézfejen is. Amennyiben a hajtüszők is érintettek, csupasz területek alakulhatnak ki az adott részeken. A betegség az ajkakon is jelentkezhet, fekélyt és hámlást okozva.

Néhány esetben a betegség az egész szervezetet is érinti (SLE). Ilyenkor a beteg napsugárzásnak kitett bőrfelszínén mindenütt kiütések jelentkeznek, a szájban fekély alakul ki és a szőrrel fedett testrészeken annak szétterjedt méretű elvékonyodása tapasztalható. Az SLE befolyásolja az izületek, a vese, a tüdők, szív, máj, az agy és a vér állapotát. A LE pontos diagnózisának felállításához bőr biopszia szükséges. A vérvizsgálat enyhe vérszegénységet mutathat, vagy a keringő fehér sejtek számának csökkenését. SLE kórkép esetén előfordulhat a normálistól eltérő antinukleáris antitestek (ANA vagy ENA) magas szintje.

Az LE kezelése minden esetben nagyfokú nap elleni védekezést is jelent. A betegek rendszerint helyileg alkalmazható szteroid tartalmú krémet és antimaláriás szereket kapnak. A súlyosabb esetek orális szteroidok és más immunerősítőszerek alkalmazásával kezelhetők.

Porphyria

A porphyria olyan genetikai betegségek összefoglaló neve, melyekben a vérben vagy a szövetekben az átlagosnál magasabb a porphyrin mértéke. A porphyrin olyan kémiai anyag, mely a vérsejtek vörös pigmentjének szintézisében játszik szerepet. Leggyakoribb megjelenési formája, a Porphyria cutanea tarda (PCT) a májban lévő uroporphyrinogen-dekarboxiláz aktivitás csökkenése következtében jön létre. Bizonyos esetekben ez haemochromatosissal áll összefüggésben, mely kórképet felhalmozott vasraktárak jellemeznek. A PCT rendszerint középkorban kezdődik, bizonyos kémiai anyagok hatására, melyek fokozzák a porphyrin termelést a májban. Ilyen anyagok az alkohol, ösztrogén és a vas.

A betegség tüneteiként tapasztalható érzékeny bőr, sebesedés, hólyagosodás és apró ciszták a napfénynek kitett részeken; a kézfejen, s az alkaron. Bizonyos egyéneknél pettyes barna foltok jelentkeznek a szemek körül és erősödik az arcszőrzet. A vizelet jellegzetesen rózsaszín színezetű. Jelen esetben a napvédő krémek sem jelentenek megoldást, így a betegek kénytelenek testüket elfedni a szabadban való tartózkodáskor. Sok esetben a kezelés vérvétellel történik hetente, vagy kéthetente néhány hónapon keresztül mindaddig, amíg a haemoglobin és vas értékek normalizálódnak. Mások számára alacsony dózisú antimaláriás szerek alkalmazása hoz gyógyulást, melyek a porphyrinek oldásában töltenek be fontos szerepet.

Az Erythropoeticus protoporphyria (EPP) égető érzéssel, duzzanatok megjelenésével jár és kora gyermekkorban kezdődik, az arcon és orron hegek kialakulása és az ujjpercek viaszos megvastagadása jellemzi. A betegség a ferrolaktáz enzim örökletes alulműködésének következménye.

Polimorph fénykiütés

A Polimorph fénykiütés főként fiatal felnőtt korú hölgyek közt elterjedt fényérzékenységi forma. A nevében a poly- előtag utal arra, hogy a kiütések számtalan alakot ölthetnek, habár egyénenként a kiütések minden esetben azonosak. Leggyakrabban apró rózsaszín vagy piros csoportos kidudorodások jelentkeznek a karokon. Esetleg más területek is érintettek lehetnek, különösen a mellkas, alsó lábszárak, azonban az arcon rendszerint nem jelentkeznek tünetek.

A betegség minden tavasszal visszatérhet néhány, napos időben, a szabadban töltött óra hatására. Amennyiben a továbbiakban elkerüljük a napfényt, a kiütések néhány napon belül elmúlnak. Előfordulhat, hogy a későbbiekben a tünetek újra kiújulnak, amint a bőrfelület nappal érintkezik. A legtöbb érintett esetében a nyár előrehaladtával a szervezet fokozottan erősödik, s egyre több napfényt képesek tolerálni, kiütések megjelenése nélkül.

Azonban különösen érzékeny egyének esetén a betegség akár a téli hónapokban is jelentkezhet. A biztonságos napvédelem mellett a betegség kezelése helyileg, vagy orálisan alkalmazott szteroidokkal vagy antimaláriás gyógyszerekkel valósul meg. Kora tavasszal végzett fokozatos ultraviola sugárzás megerősítheti és megóvhatja a bőrt a későbbiekben a napfény hatására jelentkező kiütésektől.

Actinic prurigo

Az actinic prurigo főként az atópiás dermatitiszre fogékony lány gyermekeket érinti, különösen az amerikai indiánok népcsoportját. A bőrük és ajkuk erősen viszket egész éven át. Többnyire figyelmen kívül hagyják annak lehetőségét, hogy problémájukat a napfény okozza, de mindenképpen fontos, hogy felöltözzenek, testüket eltakarják, ha a szabadban tartózkodnak.

Napfény hatására jelentkező csalánkiütés

A napfény hatására jelentkező csalánkiütés a fizikai csalánkiütések egy ritka formája, melyben ultraviola sugárzás hatására pár perc alatt kiütések, bőrduzzanatok jelennek meg a bőrön. A reakció rendszerint egy óráig is fennáll. A szájon át alkalmazott antihisztamin készítmények a kezelésben hatásosak lehetnek, de ritkán segítenek a reakció megelőzésében.

Krónikus fotoszenzitív dermatitisz

A krónikus fotoszenzitív dermatitisz betegség megjelenése viszonylag ritka. Főként idősebb férfiakat érint, egész évben fennálló tünetekkel. Jellegzetes, hogy a napfénynek kitett testrészeken - különösen az arcon, a nyakon és a kézfejeken - a bőr erősen megvastagodott, száraz, viszkető. A kiütések akár 30 másodperc napsütésben töltött idő hatására is jelentkezhetnek, az UVA, UVB, vagy nagyon súlyos esetekben akár már a látható fények hatására is. Néhány esetben kontakt allergia előzi meg (különösen olyan növényekre, mint a kerti krizantém), vagy kontakt fotoallergia ( másnéven állandósult fény-reakció).

A kezelés belsőleg alkalmazott szteroid készítményekkel történik. Erős immuncsökkentő gyógyszerek alkalmazása, mint az azathioprine rendszerint elkerülhetetlen. Hosszú ideje fennálló esetekben a bőr biopszia szövettani eredménye a bőr- T-sejtes lymphomához, vagy reticulosishoz hasonló, tehát a krónikus fotoszenzitív dermatitiszt, actinic reticuloid-ként is hívhatjuk.

Hogyan győződhetünk meg róla, hogy bőrünk fényérzékeny?

A fényérzékenység vizsgálat fototeszt segítségével történik. Különböző típusú mesterséges fényt irányítunk egy kisebb bőrfelületre, hogy lássuk, létrejön-e kiütést, vagy az átlagosnál könnyebben történik-e leégés. A bizonyos tárgyakkal történő kontakt hatására megjelenő fényérzékenység vizsgálata fototapasz teszt segítségével történik. Ez esetben a páciens hátának felső részére öntapadó, fotoszenzitivizáló anyagokat tartalmazó tapasz kerül. Két nap múlva, a tapaszok eltávolítását követően fényt irányítanak a helyükre, majd a reakciót két nap múlva megfigyelik, összegzik.

Védelem a nap ellen

Délelőtt 11 és du. 15 óra között még felhős napon is elegendő mennyiségű az UV-sugárzás ahhoz, hogy fotoszenzitív személyeknél kiütéseket okozzon. A hóhoz, betonhoz és homokhoz hasonló világos felületek visszaverik az UV-sugarakat, így közel megduplázzák a bőrbe jutó sugárzás mennyiségét. Ezért aztán különösen ajánlott a nyári szabadban történő tevékenységeket, kirándulásokat a kora reggeli, vagy késő esti órákra terveznünk. Időjárástól függetlenül fokozottan figyeljünk a nap elleni védekezésre, még árnyékban is. Az autóban és otthonunkban egyaránt védjük magunkat a napsugarak ellen, az UVA sugárzást ugyanis még az ablaküveg sem töri meg.

Az UV-sugarak káros hatásai ellen kétféleképpen védekezhetünk. Napvédő krémek használatával, vagy öltözetünkkel. Viseljünk nem átlátszó, a napsugarak ellen teljes biztonságot nyújtó ruhaneműket. E célból a sötét színű, sűrű szövésű anyagok a legmegfelelőbbek. Viseljünk magas gallérú, hosszú ujjú ingeket, nadrágot, vagy hosszú szoknyát, zoknit és cipőt, széles karimájú kalapot és napszemüveget. Bizonyos ruhaneműkön már megtalálható a UPF jelzés, mely az angol nap-védő-anyag kifejezés rövidítése. Érdemes ezek közül is a UPF 40+ jelzéssel ellátott darabokat választanunk.

Kémiai napvédők

Kémiai napvédők: Az UV-sugarakat elnyelő napkrémek számtalan fajtája ismert. A készítmények az UVB sugaraknak több mint 99, az UVA sugaraknak 90 százalékát képesek kizárni, amennyiben megfelelően alkalmazzuk őket. Azonban fényérzékeny egyéneknél még a legjobb készítmények sem képesek megelőzni a kiütések megjelenését, így jobb, ha minimálisra csökkentjük a napon töltött idő mértékét. Fényérzékenyként kiemelten fontos, hogy 30-as faktorszámú (SPF30+), kifejezetten magas védelmet biztosító krémet használjunk. A megfelelő termék kiválasztásához kérjük gyógyszerész segítségét.

Reggel elsőként bőségesen kenjük be magunkat napvédő krémmel, a fedetlen testrészeken. Ajkaink védelmét biztosíthatjuk sötét színű ajakrúzs, vagy UV-sugarakat elnyelő ajakbalzsam használatával. Szabadban való tartózkodás esetén kétóránként, vagy gyakrabban ismételjük meg a napvédő krémek használatát. Erős verejtékezést, fürdést, törölközést követően szintén kenjük be magunkat.

Sajnos a fényérzékeny személyek számára nehéz feladat jól tolerálható napvédő krémet választani. Előfordulhat ugyanis kontakt allergia, vagy a napvédő krémek kémiai anyagaira mutatnak allergiás reakciókat. A fototeszt és a fototapasz teszt segíthetnek kiválasztani a legmegfelelőbb összetevőket tartalmazó terméket.

Egyéb lehetőségek: A szájon át szedhető antioxidánsok extra védelmet nyújthatnak.

Az UV-sugarakat elnyelő filmmel vonhatjuk be otthonunkban, autónkban az üvegeket. Az arcunkra helyezhetünk maszkot, mikor a szabadban tartózkodunk, habár nem meglepő módon ezt csak a legelkeseredettebb, legbetegebb páciensek képesek tolerálni. A legsúlyosabb esetekben a páciensek életmódját betegségük határozza meg. Vannak, akik éjszakai munkát keresnek, s nappal alszanak, mások inkább együtt élnek a tünetekkel. Az esetek túlnyomó többségében a különböző krémeken vagy tablettákon át alkalmazott kezelések azonban segítik a hétköznapi életet.