A krónikus stressz veszélyezteti a középkorú magyar férfiak életét a szakértő szerint

Magyarországon az általános bizalom hiányából, és a folyamatos bizonytalanságból eredő krónikus stressz súlyos veszélyt jelent a középkorú férfiakra - mondta a SOTE Magatartáskutatási Intézetének vezetője.
_{2007.08.24 16:35, Forrás: MTI}

_hirdetés

A megnyitó előtt a tudományos tanácskozás két fő szervezője Csermely Péter, az ELTE professzora és Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének vezetője tartott sajtótájékoztatót. Kopp Mária figyelmeztetett: Magyarországon az általános bizalom hiányából, és a folyamatos bizonytalanságból eredő krónikus stressz súlyos veszélyt jelent a középkorú férfiakra.

Ma 1960-hoz képest 33 százalékkal nőtt a 40-69 év közötti férfiak halálozási aránya, évente 10 ezer munkaképes, aktív férfi hal meg a krónikus stressz miatt - mondta a professzor, aki szerint sürgető lenne egy "össznépi társadalmi párbeszéd megkezdése". "Selye munkássága időszerűbb, mint valaha" - fogalmazott Csermely Péter molekuláris kutató, aki hozzátette: a 100 éve született Selye János tiszteletére szervezett tanácskozás a világ legnagyobb stressz-kongresszusa

A kutató úgy vélekedett: sokat fejlődött a stressz-kutatás az utóbbi években, de szükséges minél szélesebb társadalmi rétegeket is elérni és beavatni a tudományos tapasztalatokba. Ennek szellemében pénteken és szombaton az esti órákban "tudományos belvárosi beszélgetéseket" szerveznek. Csermely Péter elmondta: 75 fiatal önkéntes és több mint félszáz kutató folytat majd - civilek bevonásával eszmecserét - budapesti kávéházakban, többnyire a Nagymező utca környékén.

A világhírű stressz-kutató, Selye János születésének centenáriumán Budapesten megrendezett konferencián kilencven ország több mint ezer tudósa vesz részt. Az augusztus 23-26. közötti esemény minden idők legnagyobb stresszel foglalkozó kongresszusa. A tudományos tanácskozást Sólyom László köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg csütörtökön. Az államfő beszédében hangsúlyozta: a stressz nemcsak jelentős egészségügyi, hanem nemzetgazdasági problémák forrása is.

A stresszelmélet kidolgozója, Selye János 1907. január 26-án született Bécsben. Apja magyar orvos, édesanyja osztrák volt. Tanulmányait Prágában, Párizsban és Rómában folytatta, 1932-től a kanadai McGill Egyetemen kutatott. Egy időben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója is volt, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnökeként dolgozott. Neve elsősorban az általa 1934-ben kidolgozott stresszelméletről ismert, azóta kutatók nemzedékei foglalkoztak-foglalkoznak a stressz pozitív és negatív következményeinek vizsgálatával.

Tudományos eredményeit a világ különböző országaiból származó száznegyven kitüntetés ismerte el, 75. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét is. Többször járt Budapesten, ahol hibátlan magyarsággal tartott előadásokat. 1982. október 16-án, Montrealban halt meg. Végrendeletében magánkönyvtárát Magyarországra hagyta. A stressz-kongresszus alkalmából az ELTE lágymányosi kampuszában Stressz címmel nyílt képzőművészeti kiállítás pénteken.

A Belvárosi Művészek Társasága által először a nyár elején, a Nádor-galériában kiállított alkotások a világkongresszus zárónapjáig, vasárnapig tekinthető meg.