"Jaj az idegeim!" - a munkahelyi stressz

Munkahelyünk általában, sajnos, nem csak a fizetésünknek, napjaink kreatív időtöltésének, kedves kollegáknak gyűjtőhelye.
_{2006.03.15 21:46, Forrás: Harmonet}

_hirdetés

Egyre elterjedtebb és gyakoribb jelenség a munkahelyi stressz. A stressz következményei pedig még ennél is súlyosabbak: megkétszerezik bármely betegség kockázatát, a stresszel terhelt munkavállaló pedig nem képes tanulni, alkalmazkodni, de még aludni se.

Népbetegség

A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül rossz, sőt cselekvésre inspirál. Egy ellenreakciót indít el. Veszélyessé akkor válik, ha meghalad, egy egyénenként változó, szintet. Természetesen ebben is Japán vezet, de a nyugati világ sem pihen: felmérések szerint a megkérdezett britek kétharmada, illetve az amerikaiak negyven százaléka véli úgy: folyamatos feszültségnek van kitéve munkája során.

Magyarország úgy tűnik ehhez a trendhez is csatlakozik nem csak az EU-hoz. Leginkább a rendőröket, a pilótákat, a színészeket, az újságírókat, az orvosokat éri stresszhatás. Ezt főként túlmunka, gyakran kötött vagy betarthatatlan határidők, erős összpontosítás, rossz munkahelyi légkör, hiányos információáramlás, kiszámíthatatlan elvárások, elégtelen értékelés, a vártnál kisebb béremelés idézheti elő. Feszültséget gerjeszthet a nagy felelősség, az előremenetel ügye vagy az elbocsátás réme. Stresszt okozhat az is, ha a több kisgyermeket nevelő családfő kénytelen éjt nappallá téve dolgozni, ám feleségét, csemetéit ritkán látja, és csak holtfáradtan.

Gyűlnek a testi panaszok: a fej-, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmak, a végtagzsibbadás, alvászavar, stb. A túlzott feszültség nemcsak hanyag munkát, de munkaerő-elvándorlást és betegségeket is előidézhet. Egy brit felmérés szerint a heti 48 óránál többet dolgozó férfiak egyharmada érzi úgy, hogy a túlhajszoltság kedvezőtlenül hat szexuális életére. Súlyos alvászavarokat is okozhat a feszített munkatempó. Az Európai Unió egyik tanulmánya szerint stressz szempontjából a legrosszabb helyzetben a részmunkaidősök, a megbízási szerződéssel dolgozók, az alvállalkozók és idősebb munkavállalók vannak.

Ki bírja jobban?

A stressztűrő képesség egyénenként változó, az öröklött adottságok és a tanult magatartás ötvözete, ami nagymértékben fejleszthető. Ki-ki felmérheti, mennyi terhelést bír, mikor kezd el szorongani, izzadni a tenyere, remegni a keze, s hebegni, amikor beszélnie kell. A University of California kutatóinak felfedezése szerint például nem egyformán reagál a két nem a stressz-helyzetekre. A férfiak viselkedése az ismert "fight or flight", vagyis "harcolj vagy menekülj" formulával jellemezhető, a nőké azonban nem. Az ő viselkedésükre a kutatók a "tend-and-befriend" angol rigmust találták a legjellemzőbbnek, ami annyi tesz: gondoskodj és barátkozz!

Az alapvető különbség férfiak és nők nehéz, stresszes helyzetekben mutatott viselkedése közt az, hogy a nők sokkal inkább hajlamosak rá, hogy segítséget kérjenek, vagy támaszt keressenek másoknál: telefonáljanak barátaiknak, családtagjaiknak, vagy egész egyszerűen útbaigazítást kérjenek, amikor nem találnak oda valahová.

Rena Repetti, a UCLA pszichológus-kutatója azt vizsgálta, hogyan viselkednek a gyerekeikkel az anyák, illetve az apák egy nehéz munkanap után otthon. A tipikus apa azzal reagált a stresszre, hogy azt szerette volna, hogy hagyják békén. A férfi a munkahelyi gondok után otthon békére és nyugalomra vágyik, de különösen erős stressz esetén hajlamos rá, hogy élesen reagáljon és összevesszen a feleségével vagy a gyerekeivel. A tipikus anya viszont hajlamosabb arra, hogy a munkahelyi problémákból eredő feszültséget a gyerekekkel való foglalkozás révén oldja fel magában.

És hogy hogyan kerülhetjük el, kezelhetjük ezt a mindenki számára kellemetlen helyzetet?

A választ szerintem már unják: egészséges életmód. Helyes táplálkozás és mozgás, a káros szenvedélyek lehetőség szerinti kerülése vagy legalábbis minimalizálása - ezek a stressz káros következményei, az úgynevezett stresszbetegségek elleni legfőbb védekezési formák. A "felpörgetett" létformához javasolt a döntően szénhidrátban dús étrend. Lehet ez a legegyszerűbb növényi eredetű táplálék, például rizs, amelyből könnyen felszabadul a tápérték, ugyanakkor rostot is tartalmaz. Az összetett szénhidrátok legjobb forrásai a gabonafélék (a barnább típusú, de nem a malátával sötétre színezett kenyerek), valamint a zöldségek és a gyümölcsök.

Ezekből ugyancsak nyerhetők rostok, vitaminok és nyomelemek. Egyszerű szénhidrát (cukor) fogyasztása azonban csak mérsékelten ajánlott. A nehéz, zsíros ételek helyett előnyösebbek a könnyű, növényi zsiradékkal készültek. Fontosak még a fehérjék: a húsok és tejtermékek közül a soványabbak. A konyhasó köztudottan emeli a vérnyomást (jobb a tengeri só, de csak módjával), a gyomrot irritáló erős fűszereket pedig ésszerű felváltani azok nagy választékban kapható, gyomorkímélő "társaival".

A táplálkozási szakemberek szerint a "keveset, de többfélét" elv betartásával a szervezet hozzájut minden szükséges tápanyaghoz. Napi 1-2 kávé még nem emeli a vérnyomást - ami egyébként stresszhelyzetben amúgy is magas -, de ennél több már igen. Felgyorsítja a szívműködést, ritmuszavart okozhat. Szerencsésebb lenne napközben átváltani a teára, melynek élénkítő hatása lassabban alakul ki, mint a kávéé, de tartósabb. Jót tesz, ha megállunk egy-két percre a napi rohanás közepette: ere találták ki pl. a kávé és cigis szünetet, amit mi tea és rágcsa szünetté alakíthatunk.

Az egészséges életmód harmadik eleme a lazítás és testmozgás is fontos eleme a stressz oldásának. Ki-ki válassza a neki leginkább megfelelő kikapcsolódási formát: focizzon, kiránduljon, vagy meditáljon. Ahogy jól esik!