Békamentés a Fertő tónál

Békamentő védelmi rendszert építettek ki a Fertő tó mentén, a védett kétéltűek és hüllők az elmúlt hetekben már ennek segítségével tehették meg az utat erdei telelőhelyükről a tóhoz, szaporodásuk színhelyére.
_{2002.05.07 09:03}

_hirdetés

Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park zoológusa az elmondta: az ismert kecskebékák, a leveli és a mocsári békák mellett a ritkább fajok képviselői, így az ásóbékák, a barnavarangyok, a tarajos és a pettyes gőték, valamint a vízisiklók tömegesen telelnek a Hidegség és Fertőboz közötti erdős dombvidéken.
Ősszel az állatok beássák magukat az erdei avarba, s onnan igyekeznek kora tavasszal a Fertő tóhoz, a párzás és a szaporodás helyszínére, amely a tél beálltáig élőhelyül is szolgál számukra.
Az erdőség és a tó közötti térséget azonban forgalmas út szeli ketté, s az ott közlekedő autók életveszélyt jelentenek az állatoknak.

Épségüket úgy óvják, hogy az út alatt keresztben húzódó átereszeket létesítettek. Az alagútakhoz a kétéltűeket és hüllőket korábban fóliakerítés terelte. Ezt váltották ki a legkritikusabb 400 méteres szakaszon azzal, hogy az út menti árok dőlt falát függőlegesre építették át és burkolattal látták el.
Pellinger Attila szavai szerint a függőleges terelőfalon a siklók sem tudnak átjutni. Az állatokat a korábbi fóliakerítés nem terelte kellőképpen: feljutottak az útra és a járművek agyontaposták őket.
A szakember elmondta: volt olyan év, amikor ezernyi siklócsontváz-lenyomatot találtak az aszfaltban.

A munkálatokra mintegy 9 millió forintot költött pályázati forrásból a Fertő-Hanság Nemzeti Park.
A zoológus tájékoztatása szerint a nemzeti park igazgatósága szeretné továbbépíteni a békamentő védelmi rendszert, s az ehhez szükséges forrásokat pályázatok útján igyekeznek előteremteni.

Pellinger Attila elmondta: a védelmi rendszerre annál is inkább szükség van, mivel az évek óta tartó aszályos idő nem kedvez a békák szaporodásának; a pangó, oxigénhiányos vízben nagy számban pusztulnak el a petékből kikelő lárvák.